Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - a./ A vízrajzi, közlekedési, gazdasági helyzet és a gyógyszertári hálózat

fejlődött Nagyszénás, Gádoros, Szentetornya: sorra jelentek meg ezeken a településeken is a gyógyszertárak. 1898-1926. közt építették ki az Alföldi Első Gazdasági Vasutat (AEGV). 1889-től a Mezőhegyesen lévő Állami Ménesbirtok cukorrépa termeléssel is foglalkozott. Az esős időben járhatatlan utak nehézségeket okoztak a cukorrépa szállításban. így merült fel az igény a keskeny nyomtávú gazdasági vasút kiépítésére. A gazdasági vasút 1898-tól bekapcsolódott az AEGV hálózatába. Az 1902-ben épült szakasz Vésztő és Békéssámson között Békéscsabát tette meg csomóponttá s miután személyforgalmat is lebonyolított, nem kedvezett Békés mezőváros fejlődésének, miközben fokozta Békéscsaba jelentőségét. Szárnyvonalra került Orosháza, Szarvas is, további szakasz épült Tótkomlósig illetve Békésszentandrásig. Békés megye helyzete a trianoni békekötés után válságosra fordult. Az erdélyi kereskedelemtől, aradi érdekeltségeitől, kapcsolataitól megfosztott megyeszékhely helyzete volt talán a legkritikusabb, de a teljes megye is az ország középső megyéjéből határszélivé vált. A gyógyszertári hálózat területi eloszlását mindez kedvezőtlenül befolyásolta. Békés megyében a 19.század végéig az önellátó háziipari, falusi, mezővárosi parasztipari tevékenység dominált. A megye gazdasági fellendülése a 19.sz. második felétől is viszonylagos, gyakorlatilag megőrizte agrárjellegét, ipara gyengén fejlődött. Ezt bizonyítja a lakosság foglalkoztatottsága is, amely az 1944-ben történt felmérések alapján az alábbiak szerint alakult: Az összlakosság 63,4 %-a a mezőgazdaságban 15 %-a az iparban 4 %-a a kereskedelemben 2 %-a a közlekedésben dolgozott 1231. (A lakosság adatainak százalékos megoszlása nem teszi ki a 100 %ot: ez érthető, hiszen itt nem minden foglalkozási ág szerepel!) Ipari területen főként a nagy élőmunka-igényű könnyűipari ágazatok fejlődtek, amelyet főként kisüzemek létesítését tették lehetővé . A 3.sz.ábra Békés megye ipara és a gyógyszertárak területi megoszlását tünteti fel. Az l.sz. 2.sz. 3.sz. ábrák együttes értékelése utján megállapít-