Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - a./ A vízrajzi, közlekedési, gazdasági helyzet és a gyógyszertári hálózat

utak építésén kívül) az úthálózat és vasúthálózat kiépítése. Ezzel párhuzamosan fejlődik a kereskedelem, az ipar és a gyógyszertári hálózat s e.fejlődésben a kapitalista gazdálkodás minden jellemzője megfigyelhető. 1854 tavaszán a tiszti főorvos még ugy jellemzi Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő községeit, hogy: "nincs ott semmi, mi a gyógyszertárt fenntartaná... ott a gyógyszerész meg nem élhetne" 1211. A 2.sz. ábrán feltüntetett kavicsos országutak közül a Körösladányt-Vésztőt és Okányt összekötő, valamint a Körösladány-Szeghalom-Füzesgyarmat összeköttetést biztosító utak nyitottak uj lehetőséget a fejlődésben. A körösladányi gyógyszertárat 1855-ben, az országút kiépülése után azonnal átköltöztették a nagyobb forgalmat ígérő Szeghalomra. A Tiszavidéki vasútvonal Szolnok-Arad állomásait összekötő szakasza 1859-ben épült fel, Békéscsaba már 1858 októberétől állomással rendelkezett /28/. A vasútvonal egyes csomópontjai, Mezőberény, Békéscsaba és azok körzetei jelentős fejlődésnek indultak. Gyoma fejlődése nem volt töretlen és ez észrevehető a gyógyszertár telepítésénél is. Vasúti csomópont volt, de gazdasága nem fejlődött lendületesen. Békéscsaba, mint központi fekvésű város és mint vasúti csomópont a legnagyobb ütemben fejlődő településsé válik. A fejlődő települések mellett Gyula, a megyeszékhely állomás hiányában, majd csak szárnyvonalon fekve kedvezőtlen helyzetbe kerül. Korábban szerzett privilégiumai értelmüket vesztik, az uj elemek, a kereskedők, felvásárlók, a polgári életmódot igénylők, az ipari munkásság tömörülése elkerüli a stagnáló megyeszékhelyet. A vasútvonal kiépítése után a hegyekből a jobb országutak építéséhez terméskövek szállítására is lehetőség nyílt. 1808-1895 között uj, köves országutak létesültek. Ezek között a MezőberényKöröstarcsa közötti országút gyakorolt hatást a gyógyszertári hálózatra: Köröstarcsán 1888-ban létesült a gyógyszertár. 1871-ben az Alföld-fiumei vasútvonal Békés megyei szakaszának kiépítésével Orosháza, Csorvás, Gyula jutott állomáshoz, Békéscsaba pedig a Nagyváradig kibővített vasúttal uj kereskedelmi összeköttetéshez. Orosháza fejlődésnek indult. A gyógyszertárak száma szépen szaporodott. 1883-ban kibővült a gyógyszertári hálózat a csorvási gyógyszertárral, s mivel a vasútvonal közelében