Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

Függelék: Dokumentumok az egészségügy és gyógyszerészet Békés megyei történetéhez

Az elhaltak közül orvosi segélyt keresett 532 " nem keresett 1761 Látlelet kiállíttatott könnyű testi sérelemről 56 súlyos " 4 Törvényszéki czélokból hullabonczolás eszközöltetett 3 Házasság köttetett 152 III. Állategészségügyi viszonyok Hasznos háziállataink közül a kérődzőknél nevezetesen az igavonó szarvasmarháknál és gulyákban a száj és körömfájás mutatkozott járványosán. Gyulán 1875.okt.17. Dr.Kovács István megyei főorvos Kézzel írt tisztázat - BmL Alispán - 1875/1000. 10. Belügyminiszteri körrendelet a tüdővész elleni küzdelemről KÖRRENDELET VALAMENNYI TÖRVÉNYHATÓSÁGNAK Az ország közegészségügyi viszonyaira vonatkozólag a törvényhatóságoktól hozzám beérkező jelentésekből és a m.kir. központi statisztikai hivatal időszaki kimutatásaiból látom, hogy a gümőkóros tüdővész (tuberculosis) Magyarország népessége között igen nagy és évről-évre még fokozódó pusztítást visz végbe;- átlagosan minden 100 halálozásból tíznél többet okoz a tüdővész. Ez oly nagy arányszám, mely jóval túlhaladja minden más betegség által okozott halálozások számát, még azon heveny fertőző betegségek által okozott halálozásokét is, amelyek, mint pl. a cholera, kisebb- nagyobb járványok alakjában tömegesen szedik áldozataikat. A tüdővész a szónak szoros értelmében tizedeli a lakosságot és néppusztitó hatása azért is nagyobb minden egyéb betegségénél, mert szünet nélkül szedi áldozatait a lakosság minden rétegéből és mert hoszszas, lassú lefolyású baj lévén, az általa megtámadottakat hosszú időre munka és kereset képtelenekké teszi és igy közgazdaságilag is kiszámíthatatlan károkat okoz. A fentebb mondottak az egészségügyi kormányzat legfontosabb feladatainak egyikévé teszik a tüdővész szünetet nem tartó nagy pusztításainak korlátozására, az általa okozott csapás enyhítésére megtenni mindazon intézkedéseket, a melyek tudásunk mai állása szerint sikert ígérnek és végrehajtható. A tüdővész ellen való sikeres védekezésnek egyik fő akadálya a köztudatban gyökeret vert azon föltevés, hogy ez a betegség gyógyíthatatlan, hogy ellenében minden küzdelem reménytelen s azért fölösleges; ez a föltevés bizonyos fatalisztikus megnyugvásra és szerfölött káros közönyre vezetett. A valóságban pedig úgy áll a dolog, hogy a tüdővész számos esetei is igen sokszor meggyógyulnak megfelelő életmód és kezelés mellett, ha a betegség nem haladt még túl egy bizonyos határt; a baj szétterjedésének korlátozása és az általa okozott csapások enyhítése tekintetében pedig igen sok érhető el megfelelő intézkedések czélszerü és következetes megtételével. Első feladatnak tartom ezirányban a fennebb jelzett fatalisztikus felfogás lehető megszüntetését és azt, hogy a tüdővész lényegéről, terjedésének okairól, módjairól s az ellene való okszerű védekezés lehetőségéről a lakosság széles köreiben helyes felfo-