Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

2. Az egészségügy és a gyógyszerellátás Békés megyében 1770-ig

(schlaftrunk), "ami most igen drága" /15/. Gyula várának eleste után, a török korban -egészségügyi intézményként- csak fürdők épültek Békés megyében. A Gyulán, Békésen, Szarvason talált fürdők azonban nem annyira egészségügyi, mint inkább vallási célból létesültek. Békés megye lakossága a török hódoltság ideje alatt nagy vérveszteséget szenvedett. A szatmári békekötés után (1711) több mint 50 éven át telepítették a megye területére a szlovákokat, németeket, románokat s néha magyarokat is. Az "uj" települések általában a Körösök mentén, az átkelőknél, gázlóknál jöttek létre. A terület földrajzi adottságai, a Körösök szennyezett vize, a rossz lakásviszonyok stb. miatt nehezen indult meg újra itt az élet. A történelmi Békés megye a 18. század elején szerveződött újjá. A vidék egészségügyi színvonala a 18.sz. első éveiben még rendkívül alacsony szinten állt, ennek oka elsősorban az egészségügyi ellátás csaknem teljes hiányában, továbbá az éghajlati, földrajzi tényezőkben keresendő. Az elpusztult települések helyén uj otthont teremtő bevándorlók, akik többnyire hegyes vidékekről származtak ide, olyan környezeti adottságokkal találkoztak, amelyek ellen természetes védettséggel nem rendelkeztek. Az ország messzi vidékeiről illetve Németországból a jobb élet reményében idesereglő embercsoportok pusztító, járványszerüen terjedő nyavalyákkal találták magukat szemben. Rendkívül magasra szökött a halálozási arány. Az első megyei sebészt 1728-ban alkalmazta a "vármegye közönsége". Ez a Kélb nevü kirurgus 25 forint fizetést kapott évente, de "ügyetlenül viselte magát", így 1733-ban elbocsátották és Riber Jánost választották meg helyette. Riber János 1738-ban vérhasban meghalt, "hivatalát" a Bécsből küldött "ügyes kirurgus", Seitz Gáspár foglalta el. Seitz Gáspár 1738-1751-ig volt a "vármegye hivatalos kirurgusa" /16/. 1738. június 15-én pestisjárvány tört ki Gyulán. A "büdös dög" csakhamar elterjedt az egész megyében. A Helytartótanács ígéretet tett arra, hogy a járvány leküzdésére járványorvosokat fog kiküldeni. Az addig Belgrádon állomásozó 0-Neill János orvos és a Temesváron lévő Scholesberger valamint Sommermoser kirurgusok