Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

7. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége - b./ Egyes gyógyszertárak gyógyszerellátó munkája

raiban kizárólagosan ez a tevékenység dominált, de mint láttuk az árusítási kör hatóságilag még szabályozva nem volt. A hivata­los gyógyszerárszabás szabályainak betartása a gyógyszerek for­galma után csak szerény megélhetést biztosított, ezért már ekkor is találkozunk a patikában olyan cikkekkel, melyek háztartási, vagy kozmetikai célokat szolgáltak (gyertya, gyupapír, bajuszped­rő stb.). Ezek előállításához adva voltak a gyógyszertár eszkö­zei, az anyagkészlet és nem utolsó sorban a megfelelő szaktudás. Hiánypótló termékek voltak s bizonyára jobb áron voltak értéke­síthetők. A 19. század második felétől mennyiségi átalakulásnak lehetünk tanúi. Az igények növekedése, a gyógyszertárak számának növekedé­se lehetővé tette egyes gyógyszerkészítmények "nagybani" előállí­tását és más gyógyszertárak által történő viszonteladói forgalma­zását. Elsősorban gyógytapaszokat, gyógyborokat, gyógycukorkákat hoztak így forgalomba. 1368-ban Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész egy gyűlésen mutat­ta be íztelen kinin tartalmú cukorkáit és ajánlotta azokat az or­vos és gyógyszerész társai figyelmébe /133/. Rozsnyay Mátyás ara­di gyógyszerész csak 1869-ben kezdi ezeket gyártani és húsz év leforgása alatt hét millió darabot hoz forgalomba. Nagy kár, hogy Kiss Ferenc cukorkáiról nincsenek további adataink. Gyógyszerészi szaktudást nem igényelt, de helyi szükségletet elégített ki és jól jövedelmezett a szikvíz (szódavíz) gyártás. Ehhez helyet a gyógyszertár épületének udvari helyiségeiben, vagy valahol a közelben biztosítottak, a kiszállítást is megszer­vezték. A tevékenység a 20. század elejéig volt a gyógyszerészek mellékes kereseti forrása. 1922-ben felmérést tartottak, ekkor már csak Endrődön foglalkozott egy gyógyszerész szódavíz gyártás­sal /189/. A mennyiségi növekedés eredményeként egyes gyógyszertárak labo­ratóriumai középüzemmé, néha száz főt is meghaladó nagyüzemmé váltak. Pl. a Réthy-féle vegyészeti- és gyógycukorkagyár Békés­csabán, vagy a Vidovszky-féle gyógynövényfeldolgozó-üzem Békés­sámsonban. Készítményeik nemcsak a megyében, hanem országosan is ismertek voltak (pemetefű cukorka). Háztartási cikkeket is gyártottak (liköresszencia, ruhafesték, teakeverék stb.). Kozmetikum is készült.

Next

/
Thumbnails
Contents