Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

7. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége - a./ A gyógyszerellátásról általában

már 1032-ben "meggátoltattak a patika szerrel való elérhetésben" /182/. A szegénypénztár terhére elszámolható gyógyszerek mennyiségét is korlátozták. 1850-ben elmarasztalják a békési gyógyszertár tulajdonosát, amiért három hét alatt egy egész font kenőcsöt "számított fel" egy szegény betegnek, amelynek "ráadásul fele szürke higanyos ir, fele fehér mályva volt, ezt pedig rendeletek tiltják" /183/. A pénz fokozatos elértéktelenedése és a többnyire külföldről származó gyógyszerek magas ára miatt a gyógyszerészek anyagi problémáin úgy próbáltak segíteni, hogy 1861-ben engedélyezték "minden egyes orvosi vények összes százalékához 20 %-nyi árpótlék" felszámolását. Ezt az árpótlékot 1863-ban átmenetileg eltörölték, de 1869-től újra bevezették. Az árpótlékokhoz "zsinórmértékül" táblázatot is kibocsátottak. A 20 %-ot a nyilvános alapot terhelő összes vények végösszegéhez kellett felszámítani /184/. A közalapot terhelő gyógyszerek számláinak felülvizsgálata sok időt vett igénybe. Előfordult, hogy egy év elteltével egyenlítették ki a gyógyszerészek követelését /185/. Ezért a gyógyszerek kiadását és a vények elszámolásának módját 1867-ben megszigorították. A világháborúkat követő pénzromlás, az infláció alatti gyógyszerellátás helyzetével külön fejezetben foglalkozom. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége 1834 előtt az ellátatlan településekre is kiterjedt. Egyes kereskedők itt beszerezhettek és árusíthattak gyógyszert az ellátó gyógyszertár kiszerelésében. A visszaélések miatt ez a rendszer azonban nem vált be. 1834-ben megtiltották, hogy a gyógyszerészek kereskedőknek és boltosoknak "embernek való szert kisebb adagokban" eladjanak /186/. A tiltás ellenére még sokáig folyt a boltokban a méregkeverés, az un. "gyógykontárok" ártalmas szépítőszereket, balzsamokat, szíverősítőket gyártottak és árultak. Az un. "titkos szerek" forgalma ellen a hatóság nagy szigorral lépett közbe /187/. A gyógyszertárak számának növekedésével előtérbe kerül az un. ellátási körzetek meghatározása. A gyógyszertár-hálózat lendületes fejlődése során ujabb és ujabb gyógyszertárak felállítására kérnek engedélyt. A kérelmek elbírálása során a hatóságok a meg-