Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - c./ A gyógyszerész emberi magatartásával szembeni követelmények, a gyógyszerészi mentalitás változása

ket, minősíthetetlennek, embertelennek tartották ezt a magatartást, pedig csak arról volt szó, hogy a gyógyszerészek alkalmazkodtak a körülményekhez, nem akartak családjukkal együtt éhenhalni, vagy az árukészletbe fektetett vagyonukat elveszíteni. Egyikmásik gyógyszerész bizony úgy próbálta átvészelni az infláció nehéz éveit, hogy rejtegette gyógyszerkészletét, tartogatta arra az időre, amikor majd ellenértékét tisztességgel megkaphatja. Thaller Gyula mezőberényi gyógyszerészt emiatt hurcolták meg, üzérkedés vádjával /169/. Kényszerítő körülmények hatására ugyan, de egyes gyógyszerészek mentalitása oly módon változott, hogy az végül is itt-ott a szakma társadalmi presztízsének lejáratásához vezetett. Szerencse, hogy minden korban voltak hivatástudattal rendelkező, hivatásuknak élő gyógyszerészek, akik átmentették a pálya értékeit. Érdemes visszapillantani a gyógyszerészek egymás közti viszonyaira is. Addig, amíg egy településen egy gyógyszertár működött természetes volt, hogy a gyógyszertár körzetéhez tartozó lakosság azt az egy gyógyszertárat kereste fel. Békés megyében 1850-ig nem volt konkurencia harc, Gyula, Csaba, Szarvas és az a néhány település még, ahol a gyógyszertár volt, olyan nagy távolságra volt egymástól, hogy éppen elég nagy körzet jutott mindegyik gyógyszertárnak. A gyógyszertárak településen belüli elhelyezésénél már említésre került az a harc, amely az ujabb gyógyszertár létesítését mindenkor megelőzte. A 19.sz. közepétől a korszak végéig sajnálatos módon egyre jobban kiéleződött a konkurencia-harc és ez nagyon sokat ártott a gyógyszerészet hírnevének. Mint már ismeretes, a gyógyszerészek többsége a gyógyszertár jövedelmére volt utalva s ez a jövedelem egy ujabb gyógyszertár létesítésével veszélyben forgott. Az üzleti szellem e kényszerű előtérbe kerülése, a "kenyér féltés" gyakran intrikákhoz, alaptalan vádaskodáshoz vezetett. A gyógyszertárak árusítási köre (profilja) -mint majd látni fogjuk- sokat változott közel két évszázad alatt. Ez is a gyógyszerész-szakma presztízsének lejáratásához vezetett időnként és helyenként. A tudományos jelleg háttérbe szorult, a merkantilizálódás hódított tért. A 20. század 30-as éveire egyik másik gyógyszerész diplomás kereskedővé vált, bár az ebből eredő etikátlan magatartást a gyógyszerészek többsége mélyen elítélte.