Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete

lül végbement. Torrnássy Lajos (több mint ötven éven át volt a me­gye főorvosa) nagy rendet tartott, csak azokat a gyógyszerésze­ket tűrte meg, akik minden tekintetben méltóak voltak a közmegbe­csülésre. Emberi hibájának tudható be azonban, hogy nemcsak a lelkiismeretlen gyógyszerészt, de azt is hajlamos volt tönkreten­ni anyagi, erkölcsi, szakmai téren egyaránt, aki nem tudta elis­merni a subordinációt, az alárendeltséget és a kiszolgáltatottsá­got . Lukács Ágoston példáján jól szemléltethető, mit jelentett ez a gyakorlatban. Lukács Ágoston Nagyenyeden lévő gyógyszertára le­égett, maradék tőkéjéből nyitotta meg Gyulán 1851-ben a "Szent Háromság" gyógyszertárat. Nem ő volt ugyan a megyei főorvos je­löltje, de Torrnássy Lajos belenyugodott a felsőbb szervek dönté­sébe. Amikor 1851-ben a nyitás előtt megvizsgálta a gyógyszertá­rat, jegyzőkönyvbe is vette megelégedettségét a gyógyszerésszel kapcsolatban. 1854-ig nem volt semmi probléma, akkor azonban Lukács Ágoston segédje egy kutyamarta beteg számára elbomlott égető kőt (kálium­hidroxid) adott ki. A romlott anyagért felszámolta a bomlatlan égető kő árát. Ezen a dolgon úgy összeveszett a főorvos és a gyógyszerész, hogy a főorvos haragjában sétapálcájával a gyógy­szerészre ütött. Lukács Ágoston feldühödött ezen, amint Torrnás­sy Lajos feljelentésében írja is, "Borzasztóan kifakadt ellenem, s engemet forma szerint megtámadott mondván, hogy nekem féllábam a koporsóban van, én őtet üldözöm, s neveletlen gyermekeivel együtt megölöm, hogy én őtet botozom, hogy ő ezt a dolgot abba nem hagyja, ő egyenesen Ö felségéhez, királyunkhoz fog menni, hogy ő velem, mint minden patikárius az orvosokkal, egyenrangban van. (E szerént tehát ő nekem nem alárendeltem)" /140/. - Torrnás­sy Lajos feljelentette a gyógyszerészt és követelte, hogy utasít­sák rendre és próbálják "vele a subordinációt éreztetőképpen el­ismertetni" /l41/ . A főorvos elégtételt ugyan nem nyert az ügy kapcsán, mert az ol­vadékhistória 1858-ig nem zárult le, utódja Kovács István pedig egészen más beállítottságú ember volt. De az ügy elég volt ah­hoz, hogy Lukács Ágoston anyagilag teljesen tönkremenjen. A kór­ház beszüntette nála a vásárlásokat, talán a lakosság is, de a felsőbb hatóságok bizonyosan úgy tudták, hogy "a gyógyszertár

Next

/
Thumbnails
Contents