Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete

volt szüksége ahhoz, hogy fenntarthassa magát. A család költségvetése /138/: Élelmezésre: kenyér 7 Ft hús 10 Ft zsír 5 Ft liszt, zöldség 5 Ft tojás, fűszer 6 Ft tej 4 Ft 37 Ft Tüzelő 5 Ft Ruházkodás 15 Ft Mosás, tisztálkodás 5 Ft Egyéb (világítás, orvos, cseléd 8 Ft apróságok) 33 Ft összesen 70 Ft Azok a gyógyszertár-tulajdonosok, akik megengedhették maguknak alkalmazott(ak) tartását, a személyzetet élelemmel is ellátták, sőt a legtöbb helyen -mint utaltam rá- lakást v. szállást is biztosítani tudtak. Vessünk néhány pillantást az alkalmazottak jövedelmére is. Az okleveles gyógyszerészsegéd átlagos fizetése 1888-ban évi 660 Ft volt, mely 1892-re 720 Ft-ra emelkedett. Ez havi 60 Ft volt, melyből kb. 25 Ft-ot számoltak élelmezésre. Az élelmezési költség megállapodás tárgyát képezte. A gyulai "Szent Háromság" gyógyszertárban az okleveles segéd illetménye havi 25 Ft + élelmezés volt 1884-ben; a gyulai "Megváltó" gyógyszertár tulajdonosa 30 Ft-ot fizetett segédjének az élelmezés mellett. Ha azt vesszük alapul, hogy egy háromtagú család élelmezéséhez, az imént ismertetett költségvetés szerint, 37 Ft-ra volt szükség, akkor az egy személyre számított 25-35 Ft élelmezési költség soknak tűnik, de lehet, hogy ebbe a szállást (kvártélyt) is beszámították. Az alkalmazotti fizetésekről pontosabb képünk azért van, mert a szaklapokban minden héten sok állásajánlat jelent meg, s a legtöbbnél a fizetés is fel volt tüntetve. Ebből is kitűnik: a segédgyőgyszerészeknek nem a fizetése volt kevés, hanem nagyon hosszú volt a munkaidő, erős a lekötöttség. A szabadságuk évi 2