Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Jegyzetek

készpénzbevételről van szó. Az 1923/24-es évnél a papírkoronában megadott értékek feltüntetését nem tartottuk fontosnak. 15 OL—K 184—1936—5—70029. A szarvasmarhatenyésztésből eredő készpénzjövedelmet illetően meg kell jegyeznünk, hogy a használt mérleg rovatai nem tartalmazzák a tejből származó jövedelmet. Nyilvánvaló, hogy az állattenyésztési ágakkal kapcsolatos értékesítési kérdések megválaszolásához összehasonlításokra lenne szükség. Hogyan változott az egyes tenyésztési ágak piaci helyzete, az ágazat bevételéből való részesedésük aránya? — Sajnos a vonatkozó források hiánya miatt ezt a nagyon is szükséges összehasonlítást nem tudjuk elvégezni. 16 Tóth Tibor: A mezőgazdasági jövedelmezőség és a vállalati típusok kérdéséhez az 1930-as években. AtSz 1982. 1—2. sz. 80. p. 1 Reichenbach: Mezőgazdasági... i. m. I. 187. p. 2 Juhos Lajos: MK 1930. 1. sz. 22. p. 3 OL—K 184—1921—5—55 210. 4 OL—K 184—1923—5—17 910. 5 OL—K 184—1926—5—52 000. és OL—K 184— 1933—5—37 205. 6 OL—K 184—1926—5—52 000. 7 Uo. 8 Uo. (38 386/1933. ikt. sz.) 9 OL—K 184—1935—5—20480. és OL—K 184— 1936—5—73 322. 1935-ben 57, 1936-ban 39 hónaposcselédet szerződtetett a birtok. Számuk az év folyamán változott, ha a soron levő munkák menynyisége csökkent, a szerződések egy részét nem újították meg. 10 OL—K 184—1926—5—52000. és OL—K 184— 1936—5—73 322. 11 OL—K 184—1933—5—37 205. 12 OL—K 184—1932—5—59 259. 13 70 707/1907. IV. 1. FM sz., illetve 85 415/1913. X.2. FM sz. rendelet. 14 OL—K 184—1926—5—52 000. (66 434/1920. ikt. sz.) 15 OL—K 184—1926—5—52 000. (98 402/1923. ikt. sz.) 16 Uo. 77 OL—K 184—1926—5—52 000. (52 000/1926. ikt. sz. és 52 248/1926. ikt. sz.) 18 OL—K 184—1938—5—97 114. 19 OL—K 184—1926—5—52 000. (52 248/1926. ikt. sz.) 20 OL—K 184—1938—5—97 114. 21 Féja Géza: Viharsarok. 1980. 182. p. 22 OL—K 184—1938—5—97 114. 23 Uo. 17 1936-os adat: OL—K 184—1936—5—70 029. 18 Tóth: A mezőgazdasági... i. m. 72. p. 19 OL—K 184—1923—5—17 910. és OL—K 184— 1936—5—70 029. alapszám adatai alapján. 20 OL—K 184—1929—5—15 326. és OL—K 184— 1932—5—58 652. alapszám adatai alapján. 21 R. R. Tenute... i. m. 11. p. 22 Tóth: A mezőgazdasági ... i. m. 79. p. 23 R. R. Tenute ... i. m. 15. és 20. p. 24 OL—K 184—1932—5—58 652. 25 Háburú előtti adatok: A Mezohegyesi ... Ménesbirtok rövid leírása, i. m. (1917.) 42—43. p. Két háború között: OL—K 184—1929—5—15 326. és OL—K 184—1932—5—58 652. alapszám adatai alapján. 26 Reichenbach: Mezőgazdasági... i. m. I. 185. p. 24 Uo. Legnagyobb hiány — az igazgatóság szerint katasztrofális — a tehenesek között mutatkozott. A nagy megterhelést, figyelmet és lelkiismeretességet igénylő munka díjazását a béren kívül kapható jutalékok miatt az átlagosnál is jobban csökkentették. 25 Uo. 26 OL—K 184—1923—5—17 910. 27 OL—K 184—1924—5—34250. 28 Bokor Béla: Visszapillantás az út végéről. Kézirat. A szerző tulajdonában. Másolat: BmL. 29 Gaál: Az Esterházy ... i. m. I. 120. p. 30 Cselédsorsok, cselédutak. 1973 tavaszán lejegyezte Szabó József. NK XXIII. évf. [1976?] 31. p. 31 BmL MhMbir. d/7. Amennyiben az illetékes intéző nem emelt kifogást, még az elbocsátottak is maradhattak a birtokon, másik kerületben vállalva munkát. ?2Uo. 33 Reichenbach Béla: A munka eredményének fokozása a mezőgazdaságban. Bp., 1926. 70. p. A béreket természetesen a teljesítménnyel arányosan kellett növelni. 34 OL—K 184—1923—5—15 292. 35 OL—K 184—1931—5—99 313.; BmL Bj. Főszolgb. ír. 2 988/1936. OL—K 184—1933—5—36029.; OL—K 184— 1936—5—73 322. és BmL MhMbir. d/4—7. 36 Uo. 37 BmL MhMbir. d/7. 38 Uo. 39 Lencsés Ferenc: Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években. (Agrártörténeti tanulmányok 10.) Bp., 1982. 65. p. 40 A Mezohegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok rövid leírása. 1909. 8. p. 242 Az üzem munkaerőbázisa