Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Kapások - Cukorrépa

termésátlagok emelkedése jellemezte. Megállapításunkat megerősíti a cukorrépa-termésátlagok trendvonalának csekély emelkedése, valamint a bontott átlagok. (9. ábra) A ménesbirtok termésátlagai meglehetősen nagy ingadozást mutatnak. Ha eltekintünk az 1920. évtől, a termésátlagok abszolút különbsége 104,1 q, azaz 112,9%. A gyenge termések mögött rossz időjárást, illetve növényi és állati kártételeket kell keresnünk. Az 1920—1921-es év 58,9, illetve 102 q-ját a megszállás és következményei magyarázzák. A következő rossz esztendő 1925 volt, ugyanakkor ez az év a kistáj és az ország számára kiemelkedően nagy termést hozott. Adott évről csak egy kerület adatai állnak rendelkezésünkre, tehát nagyobb a tévedés lehetősége, de más források is valószínűsítik a gyenge terméseredményt. Batta Sándor 1925 áprilisában a következőkről tudósította a cukorgyár igazgatóját: „Értesítem a tekintetes Igazgatóságot, hogy a czukorrépavetésekben a répabarkó nagy károkat okoz, s ezideig már 700 hold répavetést tett tönkre. Ahol megfelelő szabad területek nem állanak rendelkezésünkre, az eredeti répatáblákon végezzük a pót-, illetve második, a harmadik vetést."

47 Répabarkó után a következő évben sem vetettek ugyanoda cukorrépát, mert valószínű volt a kártétel megismétlődése. 1925 tavaszán a ménesbirtok a tavaszi vetések előrehaladott volta miatt kényszerhelyzetben cselekedett. A répabarkó feltehetően megismételte pusztítását, s minden bizonnyal ez az oka a gyenge termésnek. 1929-ben a kártevők pusztítása szárazsággal súlyosbítva ismétlődött meg. Ebben az évben a táblánként feljegyzett terméseredmények mellett mindenütt szerepel a megjegyzés: „nagy szárazság, répabogár, cercospora".

48 1930-ban ismét aszályszerű szárazság sújtotta a vidéket, s a termésátlag 100 q alatt maradt. A vármegye alispánja 50—70%-ra becsülte a kapás- és ipari növényekben okozott kárt.

49 A szárazság hatása nemcsak a terméseredményekben mutatkozott meg, hanem a répa minőségében is. 1930—3 l-ben a nagy szárazság következtében a réparostok nagy szilárdságú szálakká fejlődtek. Ez a feldolgozás során a vágásnál okozott alig megoldható gondokat. A minőségi kérdést — amely a gyár szempontjából volt elsődleges — a Mezőhegyesen termelt répa cukortartalmának alakulásán keresztül tudjuk bemutatni. A digestio-szintet a cukorrépa-termelés általános feltételeinél felsorolt tényezők határozták meg: a talaj, a trágyázás, a talajművelés, a növényápolás, az időjárás s legelsősorban a termelt fajta. A mezőhegyesi cukorrépa cukortartalmának korszakbeli átlaga 15,73% volt. (21. táblázat) Grábner Emil értékelése szerint ez a jó eredmény alsó foka. Grábner szerint a jó minőségű cukorrépa nedvében átlagosan 15—18% nádcukor van, kedvező években elérheti a cukortartalom a 20—23%-ot is.

s * A harmincas évek átlaga valamelyest emelkedett az előző évtizedhez képest: 15,41%-ról 16,09%-ra. Tehát a digestio szintje a húszas évekhez képest 4,4%-kal növekedett. A cukorrépa-termelés minőségi fejlődésének léptékét a terméseredmények és a cukortartalom növekedésének együttese határozta meg. (10. ábra) Mezőhegyesen mindkét összetevő lassú emelkedést mutat, a cukortartalom növekedési üteme kevéssel alatta maradt a terméshozam emelkedésének. Az átlagtermés és a cukortartalom alakulását összevető grafikonunk nem mutat sem egyenes, sem fordított arányt, vannak azonos, vannak ellenkező tendenciát mutató esztendők. Ismét a cukorrépa időjárásra való sajátos reagálásában kell keresnünk az okot. Ha aszályos, vagy legalábbis száraz nyarat esős nyárutó és ősz követett, a cukortartalom legjobb esetben sem emelkedett 15% fölé. A nyáron leszáradt levélzet a csapadék hatására újra megindult. Ez fokozta a terméseredményt, viszont a cukortartalmat 2—3 %-kal is csökkentette. A cukorrépa-termelés kezdetétől — napjainkig sem megoldott — gondot jelentett Mezőhegyesen, hogy a ménesbirtokon termelt répa cukortartalma a környékbeli termesztők eredményei mögött maradt. A vizsgált korszakra vonatkozóan jól látható ez 96