Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)
Birtokigazgatás
pótlására szükség van a mezohegyesi tenyészállatokra. A jövedelem emelésének sokkal hatékonyabb eszköze lenne a szabadabb gazdálkodás". 1S A kamara általjavasolt megoldás mellett döntött a kormány: az 1923/24. gazdasági évvel kezdődően sor került a ménesbirtokok üzemesítésére. Teljes önállóságot az üzemesítés sem jelentett, de alaposan megnövelte az egyes birtokok igazgatóságának hatáskörét, lehetőségeit. Az irányítás átszervezésének vitás kérdéseit a kormány által jóváhagyott, pénzügyi és földművelésügyi miniszter által kötött megállapodás zárta le. 16 E megállapodás szerint az állami mezőgazdasági birtokok 1923. július 1-től viselik összes kiadásaikat, beleértve alkalmazottaik nyugdíjait, s az alkalmazottak árváinak ellátását is. Ugyanakkor kötelezték magukat, hogy az 1923/24. költségvetési évtől 58 418 katasztrális hold területük után holdanként 50 kg búzának megfelelő összeget beszolgáltatnak. Amennyiben az így kijelölt határt jövedelmeik felülmúlták, a többletjövedelem 2/3-ával a gazdaságok szabadon rendelkeztek, forgó-, illetve tartaléktőke képzésére fordíthatták, az üzem belterjesebbé tételére túlkiadásokat, előirányzat nélküli beruházásokat eszközölhettek. A többletjövedelem 1/3-át kellett befizetni az állampénztárba. 17 Ezek a változások voltak hivatottak biztosítani, hogy az állami mezőgazdasági üzemek is élhessenek mindazokkal az előnyökkel, amelyeket korábban csak a magángazdaságok élveztek. Az új megállapodás leszögezte: a birtokok továbbra is egy gazdasági egységet képeznek, ennek megfelelően bármelyik gazdasági egység feleslege felhasználható az összes többi birtokok hiányának pótlására. Ez a meghatározás a gyakorlatban azt a kettősséget jelentette, hogy az egyes gazdaságok önállóak voltak, egymással a napi árfolyam szerinti árakon kereskedtek, félévi, év végi elszámolásuk külön történt, viszont a Pénzügyminisztérium felé eredményeiket összegezve terjesztették fel. Az együttes jövedelem lehetőséget adott egyes birtokok veszteséges voltának leplezésére. Bizonyítják ezt az ügyosztály vezetőjének ismétlődő dörgedelmei: A kisebb, készpénzjövedelmet nem hozó birtokok vezetősége arra számít, az együttes jövedelem úgyis elérhető lesz Mezőhegyes segítségével. De — szögezi le az osztályvezető — a mezőgazdasági birtokok, különösen üzemekké nyilvánításuk óta, meg kell, hogy hozzák a kívánt jövedelmet, legalább a háború előttit. A körrendeletben kívántaknak a tisztviselők fizetésére vonatkozó fenyegető szankciók adtak nyomatékot. 18 Hiába voltak a fizetéscsökkentéssel fenyegetőző körrendeletek, mint a később részletesen tárgyalandó jövedelmezőségnél látni fogjuk, voltak évek, amikor az állami birtokok összesített költségvetését egyedül Mezőhegyes tartotta egyensúlyban. Az „egy gazdasági egység" elv rontotta az üzemekké szervezéssel megnövekedett lehetőségek kihasználását. Az üzemesítés lebonyolítása után a Földművelésügyi Minisztérium állami mezőgazdasági birtokok osztályának hatáskörébe „központi irányítás" címén a következők tartoztak: 19 a birtokok üzemmenetének helyszínen való ellenőrzése, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gazdasági iparágak legfőbb felügyelete, a feleslegek értékesítése, a szükségletek beszerzése, a tisztviselők személyi ügyei, a társminisztériumokkal és a jogi képviseletet ellátó Kincstári Jogügyi Igazgatósággal való érintkezés, valamint még egy, pontosan meg nem határozott ügykör, az igazgatóságok kezéből kivett fontosabb adminisztrációs ügyek. 20 A társminisztériumok közül a Pénzügymimsztériummal tartott kapcsolatot az ügyosztály, majd rövid ideig az 1928. szeptember 5-től 1931. augusztus 24-ig működő, az ország gazdaságpolitikájának egységesítésére kinevezett tárcanélküli közgazdasági miniszterrel. A tárcanélküli közgazdasági miniszter tevékenysége az egész ország gazdasági életére kiterjedt, legfontosabb feladata az export teljesítése és új piacok meghódítása volt; a földművelésügyi tárca minden beruházását egyeztetni kellett vele. Működésének idején 35
