Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)
Az üzem munkaerőbázisa
56. táblázat c) Az egy kh-ra eső munkanapok száma és költsége (szántó) Év Munkanap/kh Index % Költség/kh P Index % 1930 39,8 100,0 117,8 100,0 1931 37,4 94,0 109,7 93,1 1932 34,0 85,4 92,9 78,9 ' 1933 33,5 84,2 72,8 61,8 1934 32,4 81,4 74,6 63,3 1935 33,3 83,7 79,1 67,1 Index: 100% = 1930-as érték A terhek nagyobbik része az idénymunkásokra hárult. A munkaerő- és a bérredukció idején a szegődményes munkanapok száma 15,6%-kal, a ráfordított kiadások 29,6%-kal csökkentek. Ugyanez az arány a nyárimunkásoknál 24, illetve 50%. Ugyanezekben az években tudjuk összehasonlítani alkalmazási típusonként az egy munkanapra eső költségeket. (57. táblázat) Konszolidált viszonyok közepette a szakmányosok keresete volt a legmagasabb, a summásoké pedig a legalacsonyabb. A határvonalatjelentő 1932-es esztendő után a szakmányos munkanap költsége is a szegődményes nap kiadásai alá süllyedt. 1934—35-ben csak az első osztályú szakmányosok — a teljes munkabírású férfiak— munkanapjára fordított bruttó kiadások érték el a szegődményes munkanap értékét. Valamelyest emelkedett a harmincas évek második felében a szakmányosok járandósága, viszont a szerződések ismeretében megállapíthatjuk, hogy 1938-ig az 1930-as arány nem állt vissza. Magától értetődő lenne, hogy az 1 kh-ra eső munkanapok számát és a munkanapértékeket más nagyüzemek hasonló adataival vessük össze, azonban ilyen jellegű publikált adatokat nem találunk. Oláh József számításai szerint az alföldi parasztbirtok lkh-nyi területének megműveléséhez 41,3 normál munkanap szükségeltetett. 59 A Matolcsy Mátyás által megadott kulcs szerint egységnyi terület megműveléséhez a parasztbirtokon 167, a nagybirtokon 100 egységnyi kézimunkára volt szükség. 60 Ezen átszámítási kulcs szerint 24,7 munkanap kellett az alföldi nagyüzem egy holdjának megmunkálásához. A kapott adat fényében a ménesbirtok igen munkaterjesnek látszik. Azonban messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, hiszen maga Matolcsy is megjegyezte, hogy az átszámítási kulcs a felszerelés figyelmen kívül hagyásával készült. A mezőhegyesi művelési arányok is eltértek a gabonatermelő alföldi nagybirtokok művelési arányaitól. A ménesbirtok gondoskodott munkásainak egészségügyi ellátásáról és az oktatásról. Az egészségügyi személyzethez 3 orvos, 11 szülésznő és 6 apácanővér tartozott. Nyaranta az idénymunkások mellé egy negyedik orvost is szerződtetett a gazdaság. A gyógyászati központ a megfelelő színvonalon felszerelt 70 ágyas kórház volt. A ménesbirtok valamennyi alkalmazottja biztosítva volt. Az állandó munkások az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély Pénztár rendes tagjai voltak. Ugyanennél a szervezetnél biztosították az idénymunkásokat is mint rendkívüli tagokat. Az ipari munkások OMBI-biztosítással rendelkeztek. A tagdíjakat a ménesbirtok fizette. Mezőhegyes elemi iskoláiban és a már említett tanonciskolában 23 tanító dolgozott. A község központjában egy kis létszámú óvoda is működött. Ugyancsak a birtok alkalmazásában álltak a lelkészek. Mezőhegyes lakosságának lelki gondozását 2 római katolikus, 2 református és 1 evangélikus lelkész végezte. 61 211
