Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Az üzem munkaerőbázisa

tást tanúsított. Annál is inkább, mivel korábban a birtok vezetése nem szembesült ezzel a problémával. 1919 előtt kizárólag Nyitra, Trencsen és Bereg megyéből fogadtak időszaki munkásokat.

40 A háború után sajátos forgatókönyv szerint folyt le a szerződtetés. Januárban a birtok kijelölt gazdatisztjei egyidőben utaztak el Hevesbe, Borsodba, Nógrádba, illetve a környező falvakba. A hagyományos summás vidékek rosszabb helyzetban lévő munkásai viszonylag hamar aláírták a szerződést. Csanád megye bizonyos gazdasági alappal bíró, hathónapos szerződéstől eleve húzódozó mezőgazdasági munkásaival sokkal lassabban jött létre a megállapodás. A szerződés szabad egyezkedés tárgya lévén, huzamos ideig folyt az alkudozás. Ezt lezárandó, a birtok idegen törvényhatóságokból fogadta fel a még hiányzó létszámot. A végleg szerződés nélkül maradt megyei munkások azután a közigazgatáshoz vagy valamelyik társadalmi szervhez fordultak segítségért. így történt ez 1923-ban is. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége, valamint Dénes István nemzetgyűlési képviselő a Földművelésügyi Minisztériumtól kérte a tótkomlósi, kevermesi és pitvarosi lakosok munkához juttatását. A munkanélküliség által okozott feszültségtől tartva Csanád megye alispánja is felszólamlásra kényszerült. Csanád vármegye alispánjának 878/1923. sz. körrendelete a 70000/1922. FM sz. rendeletre hivatkozva határozott hangon követelte a helyi munkások elhelyezését: „Különös súlyt helyezek arra, hogy egyrészt a mezőhegyesi ménesbirtok munkásszükségletét a vármegyei munkások köréből biztosítsa, másrészt arra, hogy a makói mezőgazdasági munkások a város és a vármegye területén munkásszerződések kötése által megfelelő munkaalkalmat biztosítsanak maguknak."

41 Egyidejűleg az alispán a minisztériumtól is kérte, hogy a ménesbirtok munkásait a megye területéről szerződtesse. Az igazgatóság önérzetesen utasította el az ilyen és hasonló megkereséseket: „ ... az igazgatóság véleménye szerint azt a kérdést, hogy az uradalom folyó évi munkásszükséglete mely községekből, mily arányban biztosíttassék, kizárólag az uradalom érdeke és a méltányosság dönti el."

42 A gazdasági válság idején még nyomasztóbb körülmények között ismétlődtek meg ugyanezek az események. Azzal a különbséggel, hogy már nemcsak a környékről, hanem Borsodból is tömegével érkeztek a közigazgatási és társadalmi szervek által támogatott munkakérelmek. Vészjelzéseket küldött a mezőkövesdi járás főszolgabírája: ő éppenséggel arra hivatkozott, hogy a birtokon helyi munkásokat szerződtetnek, s így csak Szentistvánon 700 munkás maradt munka nélkül.

43 A „FALU" Országos Földmunkás Szövetség a Földművelésügyi Minisztériumtól kérte, hogy Mezőhegyesre Mezőkövesdről szerződtessenek nyárimunkásokat — 6000 emberből 3000 maradt munka nélkül —, „ . .. nehogy a felforgató eszmék talajt találjanak".

44 Ugyanakkor a helyi közigazgatás ménesbirtokra irányuló nyomása is erősödött. 1931ben a makói polgármester kifejezett kérésére egy makói csapatot is alkalmazott a gazdaság. Javarészt munkanélküli iparosokból és hagymásokból került ki a közel 100 fős csapat. Kölcsönös vádaskodásokkal fejeződött be a hathónapos idény. A makóiak fele nem is töltötte le a kiszabott munkaidőt, távozásukkal mondtak véleményt a ménesbirtokról. Náluk már csak az igazgatóság volt elégedetlenebb: „Komolyabb mezőgazdasági munkák végzésére képtelenek voltak, ahhoz se erejük, se kitartásuk. Ezektől a gazdasági munkákhoz nem értő, igazgatóságra rákény szeri tett munkásoktól az igazgatóság el kíván zárkózni." — fejeződik be a makóiakról szóló jelentés.

45 A továbbiakban a következő formulával utasította el a birtok az igazgatóság számára ismeretlen idénymunkások szerződtetését kérőket: „ ... az évek hosszú sora óta itt dolgozó munkásgazdák s azok nyárimunkára állandóan idejáró, tisztán mezőgazdasági munkával foglalkozó, ahhoz kifogástalanul értő, az itteni munkákban járatos munkáscsapatai [kiemelés EA] már az ezévi nyárimunka végeztével szóbeli ígéretet kaptak az igazgatóságtól arra, hogy a 207