Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Források, irodalom, Mezőhegyes historiográfiája

Források, irodalom, Mezőhegyes historiográfiája A mezőhegyesi ménesbirtok gazdag történelme során keletkezett hatalmas iratmennyiségből csak töredékek maradtak ránk. A hihetetlenül súlyos iratpusztulás következménye, hogy a mai napig sem született összefoglaló monográfia a magyar mezőgazdaság történetében közismerten egyedülálló jelentőségű gazdaságról. E munka sem egyéb, mint — remélhetően sikeres — kísérlet egy nagyszabású gazdaságtörténeti kép rekonstruálására a megmaradt apró, összetöredezett mozaikdarabkák segítségével. A vizsgált időszak levéltári forrásbázisa három elkülönülő részből áll. Sajnos épp a legfontosabb, a ménesbirtok irattára szenvedett szinte teljes pusztulást 1944-ben vagy 1945-ben. Egy csekély töredék került levéltárba, feltételezhetően a külsőfecskési gazdasági kerületből. A nem egészen egy folyóméternyi iratanyagot nem is lehetett a proveniencia elvei szerint rendezni, a rendezés során a jelzetekben tükröződő tematikai jellegű csoportosításra került sor. Néhány kérdéskör vizsgálatakor a megsemmisült ménesbirtoki iratanyagot pótolni tudja a Mezőhegyesi Cukoripar Rt. anyaga, amely nagy terjedelmű, folyamatos, és jelentősebb hiátusok nélkül rendelkezésünkre áll. A források gerincét a Földművelésügyi Minisztérium állami birtokok osztályának iratai adják. Ez a minisztériumi ügyosztály közös szakigazgatási szerve volt az ország valamennyi ménesbirtokának, a Gödöllői Koronauradalomnak, az időlegesen irányított bérgazdaságoknak; így ezek iratanyaga is együtt szerepel, gyakran egy alapszámon belül is. Bár ez az anyag folyamatos, az információmennyiség mégis nagyon egyenetlen. A tárgyalt korszakban lezajlott átszervezések miatt is változott a ménesbirtokok és a minisztérium viszonya, ráadásul a korabeli selejtezések épp a termeléstörténeti anyagot ritkították meg legjobban. E forráscsoporthoz kapcsolódnak a Földművelésügyi Minisztérium általános irataihoz tartozó sorozatok, melyekre a jelzett hiányok miatt kellett fokozottan támaszkodni. Számunkra legfontosabbak az állatösszeírások statisztikai lapjai, valamint a vármegyei gazdasági felügyelőség működési jelentései. A hiányos termelési adatsorok pótlására elvileg megfelelne a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése is, hisz Mezőhegyes határa — lévén eszmei község — pontosan egybeesett a ménesbirtokéval. Gyakorlatilag 1925-ig van erre mód — ezek az évek a leghiányosabbak —, mert 1926-tól megváltozott az adatfeldolgozás módszere. A községi szintű összesítőket felváltották a járási szintűek, s a battonyai járásban másik 1000 kh-on felüli birtok is volt. Sok hasznos adatot tartalmaznak a gazdaság, egyben a község társadalmára vonatkozóan a közigazgatási iratok. Sajnos Mezőhegyes község iratai sem kerülték el sorsukat, mindössze két képviselőtestületi jegyzőkönyv maradt. Megvannak viszont a battonyai járás főszolgabírájának és Csanád-Arad-Torontál vármegye alispánjának iratai.

1 A felhasznált források második körébe a korabeli mezőgazdasági szakirodalom tartozik. Szerencsére Mezőhegyesen nemcsak jó gyakorlati szakemberek, hanem kiváló tollforgatók is akadtak, akik kísérleteiket, eredményeiket szakfolyóiratokban gyakran pub9