Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Héjja Julianna Erika: "…jó háziasszony kezd belőlem válni". A hagyományos női szerepek elsajátítása Gyulán a Ladics és a Kliment család levelezésének tükrében
Héjjajulianna Erika . .jó háziasszony kezd belőlem válni... ” A HAGYOMÁNYOS NŐI SZEREPEK ELSAJÁTÍTÁSA GYULÁN A LADICS ÉS A KLIMENT CSALÁD LEVELEZÉSÉNEK TÜKRÉBEN „Megvallom - írta visszaemlékezésében Szegfi Mórné Kánya Emília (1828—1905) írónő, a Családi Kör szerkesztőasszonya ambíciómat találtam benne és nagyon szerettem a háziasszonyi foglalkozást. [...] egész odaadással vittem a háztartást, és igazán élvezetet és örömet találtam a rend, a csín, a jólét fenntartásában. Mindaz a nő, aki eltávolítja magától a háztartás gondját, munkáját - saját ellensége. Nekem jóleső meg- nyugvást szerzett a háztartás, a szeretteimért való gondoskodás folytonos láncolata és ez a leghálásabb munkaköre a nőnek, akinek megengedi a sors.”1 Szegfiné az eszményi gazdasszony erényei között hagyományosan a szorgalmat, pontosságot, ügyességet, s nem utolsósorban a takarékosságot tartotta a legtöbbre. Véleménye szerint a háziasszonynak úgy kell tevékenykednie, hogy „a háztartás szekerének a nyikorgása ne hallassák: csendesen, jó szóval, rendben menjen minden, szónoklás és dicsekedés nélkül.”2 A gyakorlott, tapasztalt gazdasszony valóban rutinosan, nesztelenül, a családtagok számára szinte észrevétlenül, a háttérből vezényelte a ház ügyeit. Minden gördülékenyen, pontosan, kiszámíthatóan, a megszokott rendben történt. Mindez persze nem volt elvárható a házvezetésbe éppen csak belecsöppent naiv házikisasszonytól, aki maga is irányításra és bátorításra szorult, s a „háztartás szekere” legfeljebb vontatottan, lomha cammogással vagy zörögve, zajosan haladt alatta. A Békés Megyei Levéltár és a Corvin János Múzeum gyűjteményében található, egymást kiegészítő forrásegyüttes, a gyulai Ladies és Kliment család levelezése kivételes lehetőséget kínál a XIX-XX. századi kisvárosi polgári miliő megismerésére. A jórészt az 1870-es évektől az 1920-as évekig fennmaradt, egyelőre feldolgozatlan levelekből kiolvasható az is, a két család három nemzedéke lányai, asszonyai hogyan, milyen példák nyomán sajátították el és gyakorolták a hagyományos női feladatköröket.3 A tanulmány leíró jelleggel mutatja be a Ladies és Kliment lányok példáján a tradicionálisan elvárt női szerepek megismerését, begyakorlását, a megfelelni akarást és -tudást. A levélváltás természetéből adódóan a rutinos, avatott gazdasszony édesanya — nem egyszer kényszerű - távolléte idején íródott, többnyire bizonytalan, segélykérő, olykor öntelt, hivalkodó sorokból rajzolódik ki a gyulai polgárlányok és fiatalasszonyok tanulási folyamata. A lányok elsajátították a sütés-főzést, befőztek, mostak, vasaltak, 1 Kánya 1998: 137-138. 2 Kánya 1998: 137. 3 A tanulmányban idézett valamennyi levél modern átírásban, a mai magyar helyesírás szabályai szerint és központozással lett közölve. 63
