Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
50. Schröder Kornél ügyvéd, 55. Berkes Sándor orvos, 61. Zöldy János orvos, 65. Kun Pál orvos, 72. Ladies László ügyvéd.134 A viszonyítás miatt és nem társaságbeliként szerepeltetett, kívülálló grófot nem számítva, szembetűnő a két lista különbsége. A megyein valójában csak Ladies György és Erkel János családjának tagjai tartoznak a Lindlékkel egymást gyakran látogatók közé, a városin különböző fokon majdnem minden fölsorolt személy családja. Ha azonban az egyetlen, bennünket most érdeklő nézőpontból tekintjük, azaz hogy a szerény körülmények között élő Lindléket társasági partnernek elfogadják a vagyonosok, szinte közömbös, közülük ki milyen mértékben gazdag. Ezt erősíti, hogy a visszaemlékezésekkel egybehangzóan nem találkozunk a naplóban olyan iparos és kereskedő vállalkozókkal sem, akik esetleg vagyonuk révén felbukkanhatnának. Ok azonban országos viszonylatban sem számíthattak befogadásra, hiányuk nem feltűnő a Lindl család kapcsolatrendszerét alkotó társaságban. A napló némelyik szereplőjének jövedelme több forrásból eredt. Ladies György, a vezető takarékpénztári tisztviselő földbirtokos és jogász is, miáltal a kapcsolatai több olyan csoporthoz vezethettek el, amelyek különben egymással társadalmilag szorosan nem érintkeztek, bár ennek szükséges voltáról nem tudunk. Ambrus Sándor magas vármegyei hivatalai mellett folyamatosan betöltött pénzintézeti és vállalati igazgató- sági tagságokat. A család egykor nemesi származása A vizsgált korszakban és természetesen a napló nézőszögéből nem tűnik föl döntően fontosnak a „történelmi középosztály”-hoz tartozás. A szereplők körében szűk körnek van hajdan köznemesi elődje. Ez nem meglepő Békésben, ahol a hódoltság idején megszakadt a birtokos nemesség folytonossága, és később sem alakult ki jelentős nemesi középbirtok, különösen nem a hosszú ideig uradalmi központ Gyulán. A dzsentri társadalmi pozíciója a megyében nem volt erős, sőt a naplóban a valósnál is gyengébbnek mutatkozik. Hiszen - láttuk - nemhogy úri birtokosokkal, általában földbirtokosokkal sem sokkal találkozunk benne (a Gyula közigazgatási határán kívüli nagybirtok ura, gróf Almásy Dénes, a gazdálkodó Ladies György, a csorvási Reckék, Bertóthy István, fiizesgyarmati [?] birtokos, utóbb békéscsabai polgármester). A visz- szaemlékezők még tudtak Csauszék adóssággal terhelt nemesi eredetű birtokáról, ami házassággal a Kliment, majd a Ladies család tulajdona lett, ám a naplóban ez a történet nem szerepel. Korszakunkban egy nemzedéken belül tanulással iparosfiúból is lehetett köz- tiszteletben álló vármegyei vezető. Például Daimel Sándor (alispán: 1916—1930) apja, Lipót gyulai esztergályos még megérte, hogy fiát megyei főjegyzővé választották. Fábry Sándor (alispán: 1894—1906, főispán: 1906—1907) békéscsabai szíjgyártó fia volt.135 Ugyanígy a helyi bankéletben vált tekintéllyé a szintén gyulai iparosszármazék, Daimel Sándor, még inkább idősb Ladies György, aki szarvasi kisiparos gyermekeként látta meg a napvilágot. Mindezzel sem azt nem állítjuk, hogy ne lehetett volna előnyös 134 Békés 1904. dec. 4. 135 Héjjá 2002: 79-81., 86-90. 56
