Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
megnevezéssel, és a manapság divatos, akkoriban is használt elit szóval. Holott bizonyos, hogy a szereplők, de legalább meghatározó részük a kisvárosi társaságok, baráti körök, tágabban a helyi elitek tagjai. Ismét azzal a csaknem megoldhatatlan helyzettel állunk szemben, mint a ki kicsoda kérdésénél, hogy ti. ha a naplóíró pontosan osztályozza és rangsorolja a naplóban szereplőket, sőt közli, ki melyik társaságba tartozik, kik a barátai, netán megadja az elit általa elfogadott fogalmát, most csupán az elemzés feladata várna ránk. De nem tette, ezért különböző fogódzókat kell keresnünk a „mulasztás” pótlására. A nevek naplóbeli rögzítési formája is képvisel hierarchiát, amit a visszaemléke- zők segítségével fejtettünk meg, és ami más szempontokon alapul, mint az előző fejezetben olvasható csoportosítás. Lindl Etelka ezen a téren is tartotta magát személytelenségben megnyilvánuló, sajátosan szűkszavú demokráciájához, így korlátozottak következtetési lehetőségeink. Címet, rangot csupán néhány esetben („kegyelmes úr”, „kegyelmes asszony” = grófi házaspár; „főúr”= plébános), foglalkozásokat, beosztásokat még ritkábban („az ezredesék”), rokoni fokot sosem közölt. Különben nem vitatjuk, a korabeli országban erősen és széles körben ragaszkodtak a címekhez és rangokhoz.116 Becenévvel vagy puszta keresztnévvel a gyerekek és a valószínűleg legjobb barátnők szerepelnek. A puszta keresztnévvel említés a férfiaknál alighanem az unokatestvérek és a legszűkebb baráti körbe tartozók megnevezésére szolgál. Egyébként a fiatal férfiaknak csupán vezetéknevüket jegyzi föl. Vezeték- és keresztnév együtt a nőknél és a férfiaknál egyaránt távolságtartást fejez ki. A szülők korosztályaiba tartozó, a családhoz rokonilag vagy barátilag közel állók „bácsi” és „néni”-ként jelennek meg, ha a nő távolabb álló, akkor a „-né” képzővel szerepel. Mint többször idéztük, egész családokra vagy az illető család több nemzedékére együttesen alkalmazta Eta az „-ék” toldalékot. Végül ez a visszaemlékezők segítségével kikövetkeztetett rendszer Etelka fölbukkanó következetlenségei miatt mégsem visz sokkal közelebb célunkhoz. A korabeli helyi sajtótudósításokban visszatérően találkozhatunk az „intelligencia”, „intelligens” kifejezéssel, mint olyan szóval, melynek jelentése a lapolvasók előtt közismert lehetett. Például Fábry Sándor főispán beiktatásakor az üdvözlő menetben a fáklyákat „városi képviselők (bizonyára a virilisták — K. L.) és a város intelligens emberei vitték”.”7 Zöldi Márton estjén az újságíró szerint „a város intelligenciája teljes számban részt fog venni”.118 Ezúttal nyomatékosan utalnunk kell arra, hogy a visszaemlékezők általánosabb jelenségekről szólva nem tudtak mindig megbízhatóan különbséget tenni az első világháború előtti és a két világháború közötti időszakok között. Ladies Klára, Deimel Ilona és Deimel Sarolta szerint a „hivatalnok középosztály” (vármegyei és városi tisztviselők), továbbá katonatisztek, ügyvédek, orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, föld- birtokosok alkották az „intelligenciá”-t. Ugyanakkor nem sorolták hozzájuk a tanárokat, tanítókat, lelkészeket, mérnököket. Továbbá - bár nem a foglalkozásuk, hanem 116 Kövér 1999.; Kövér 2003. 117 Békés 1906. máj. 6. A kaszinó ügye „a város intelligens közönségét” érdekli. 118 Békés 1907. febr. 2. 51
