Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
ÖSSZEGZÉS Dolgozatunkban a napló szereplőiről úgy beszéltünk, mint akik társaságot, baráti kört, baráti kapcsolatot, kapcsolatrendszert, kapcsolati hálót alkotnak. Jóllehet ezek a szavak használatunkban csaknem szinonimaként tűnnek föl, tudatában vagyunk annak, hogy mind általában, mind a napló tekintetében csupán részlegesen azonos személyekből álló, föltehetően eltérő szerkezetű embercsoportokat jelenthetnek. A napló szűkszavúsága és további, más források elégtelensége miatt azonban nem tudjuk pontosan különválasztani ezeket a csoportokat. Okkal feltehető, hogy az első a legszűkebb, a két utóbbi a legszélesebb kör, ugyanakkor mind fontos a Lindl család társadalmi beilleszkedése szempontjából. Ráadásul bonyolítja a képet, hogy a naplószereplők több nemzedéket (a leányokét, az anyáét, esetleg nagyanyáét) és sok korosztályt fognak át. A fiatal felnőttek - házasodás előtt, majd apróbb gyermekeikkel - bár pontosan nem elkülöníthetően, de jól érzékelhetően alkotnak egy társaságot a Lindl család környezetében. Nem derül ki viszont, hogy az idősebbek (főleg az anya és az elhunyt apa nemzedékebeliek) miként tartják a külön kapcsolatot. Kinek szólnak az oda-vissza látogatások, az anyának, a Lindl nővéreknek vagy az egész családnak. Mint említettük például az „Erkelék” vagy „az ezredesék”, általában az „-ék” jelölések nem tudni pontosan, kiket, idősebbeket vagy fiatalabbakat, esetleg több korosztályt rejtenek. A bizonytalanságok miatt nem törekszünk a családtagok között biztosan létező, de a társadalmi háttér szerint nem döntő személyi eltérések megjelölésére. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy ugyanazon személyek egyidejűleg több, általunk nem ismert társaságba tartozhattak. Ám valószínűleg még azok sem találkoztak egymással hiánytalan összetételben, akik társadalmi feltételeik alapján találkozhattak volna. Az előző fejezetben a naplóban szereplő személyeket és családokat megkíséreltük társadalmi rangsorba rendezve bemutatni. Ehhez és a jelen fejezetben eddig mondottakhoz kapcsolódva, két átfogó megállapítást teszünk. 1. A kapcsolati háló vagy kapcsolatrendszer legtágabb értelmezésébe beletartozik a napló összes szereplője még akkor is, ha egy-egy bemutatkozó vizit nem folytatódott azonos társaságba járással, bár a folytatásnak társadalmi akadálya nem volt. Ugyanis a megismerkedés és a bemutatkozás társasági folytonosság nélkül is bármikor folújít- ható kapcsolat maradt. Nyilvánvalóan nem alakult ki társasági kapcsolat sem a grófi családdal, sem pedig a Lindl-házba ellátogató régi cseléd vagy a kastély személyzete között, de a kapcsolati hálóba tartozást tőlük sem vitathatjuk el. 2. Ha az utóbbiakat, az előző fejezetben „egyéb” kategóriákba soroltakat nem vesszük figyelembe, a többiek beosztás, foglalkozás, diploma szempontjából összetett csoportjából került ki a Lindl család társasága és baráti köre. A továbbiakban forrásadottságaink miatt csupán arra vállalkozhatunk, hogy megvizsgáljuk, miért tartott össze ez a nagyon is rétegzett embercsoport, lebírva több olyan tényezőt, amelyek a korabeli ország társadalmát sok esetben megoszthatták. A naplóban nem találkozunk sem a társaság, sem a baráti kör, sem más csoport50
