Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK: AKIK MEGFORDULTAK LINDLÉKNÉL VAGY LINDLÉK NÁLUK Alább mindenkit számba veszünk, aki a naplóban szerepel és a nevét azonosítani tudtuk, beleértve a családtagjaikat, természetesen a gyermekeket is. A személyek és családok neve mellett esetenként a legfontosabb tudnivalókat közöljük.58 A személyek és családok csoportosítása nem a korabeli szereplőktől (közéjük számítva a visszaemlékezőket is), hanem a dolgozat írójától származik, a napló alapján a kisváros társadalmi rétegei és csoportjai közötti tájékozódást kívánja szolgálni. A csoportokba sorolás mindazonáltal számos olyan kérdést vet föl, amelyet jelenlegi tudásunk szerint megnyugtatóan nem lehet megválaszolni, mégpedig nemcsak forráshiány, hanem a vizsgált mikrotársadalom jellegzetességei miatt. Számos személy párhuzamosan és élete korábbi (esetleg későbbi) szakaszaiban több kategóriához kötődik, nem beszélve családi hátteréről. Akár a foglalkozást (betöltött állást), akár a végzettséget vesszük alapul, ellentmondásokba ütközünk. Végül a foglalkozást részesítettük előnyben. Látva a többszöri átfedéseket, valószínűleg nem is szükséges mindenáron egyértelmű besorolásokra törekedni. Hivatalnokok (tisztség- és tisztviselők) Vármegyei közigazgatás Daimel Sándor (1866—1946) jogi végzettségű, végigjárta a megyei tisztviselői ranglétrát. A napló évtizedében Békés vármegye főjegyzője volt (1902-1916), majd alispánná választották (1916-1930), közben megbízott főispán is volt (1921-1922). A naplóírás idején második feleségével („Daimelné”) két kisfiút (Lajos, Sándor) neveltek. Viziteltek Lindléknél, természetszerűleg a hölgyek tartottak kapcsolatot.59 Ambrus Sándor (1863—1927) jogász, a naplóírás idején főszolgabíró, majd 1906- tól alispán, 1916—1917-ben főispán. Számos közéleti tisztsége volt, a maga korában a legtekintélyesebb gyulaiak közé tartozott. Felesége, Keller Júlia (1867—1917), „Ambrus néni” a neves Hont megyei ipolyi Stummer család sarja. Gyermekeik: Jenő, Lajos, Mária és Pál.60 Fábry Sándor (1859—1917) békéscsabai polgárcsaládból származó jogász, vármegyei főjegyző, majd a naplóírás idején alispán (1894—1906) és főispán (1906—1907), utóbb a közlekedésügyben töltött be magas tisztségeket, de több egylet, jótékony társulat is elnökévé választotta.61 Dőry Pál (1853-1926) jogász, neves dunántúli birtokos család tagja, 1907-1909- ben volt Békés megyei főispán. Nem tudta megnyerni a megyei politikai közvélemény bizalmát, ezért lemondott, de 1913-ig Gyulán lakott. Felesége Dőry Gabriella, négy 58 Az információk túlnyomó többsége visszaemlékezőktől való. Helytakarékosság céljából ebben a fejezetben is mellőzzük a külön-külön rájuk hivatkozást. Jegyzetbe kerültek a leszármazókra vonatkozó adatok és a naplóhoz közvetlenül nem kapcsolódó tudnivalók is. 59 Héjjá 2002: 79-81. 60 Héjjá 2002: 54-57. 61 Héjjá 2002: 86-90. 33
