Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
hónapban 77 látogató járt náluk, ugyanakkor 48 név (és hely) alkotja az általuk meglátogatótok körét (a fölbonthatatlan csoportjelöléseket egy adatnak vettük), ami összesen 125 név említése (természetesen az ismétlődő személyeket minden alkalommal új adatként értékeltük). Összehasonlításul lássunk egy nyári hónapot, 1903 augusztusát, amikor 20 napon fogadtak látogatót, kilenc napon ők mentek valahová, szintén három nap maradt teljesen üres, a mérleg 64 fogadott vendég, a másik oldalon 28 látogatás és/ vagy helyszín, összesen 92 adat. Ha a januárt tradicionálisan kiemelkedő látogató időszaknak vesszük, az augusztust pedig legkevésbé annak (mintahónapunkban Eta hat rövid, egynapos, Gyulához közeli utazást tett), akkor talán számolhatunk a naplóbeli adatok hullámzását tapasztalva, és becsléssel havi átlag 100 névvel, ami évente 1200-at, tíz év alatt 12 000-et tesz, tenne ki. A társas kapcsolatoknak mindenképpen hatalmas számával találjuk szembe magunkat, bár a naplóírói gyakorlat miatt (ismételjük: a csoportokat, családi együttesben érkezőket közelebbről „számszerűsíteni”, a személyek ismétlődését kiszűrni lehetetlen) a statisztikák valójában tájékoztató jellegűek.16 Bemutatandó mintahétként az 1906. május 28-tól június 3-ig (akkor pünkösdvasárnapig) terjedő hetet választottuk ki.17 Május 28-án és június 1-jén senki sem látogatta Lindléket, a többi öt napon viszont összesen 24-en. A Lindl hölgyek június 2-án sehová sem mentek, a többi hat napon összesen nyolcszor látogattak családot (ebből háromszor Dombiékat), egyszer sétáltak a Népkertben. Végül lássunk egy mintanapot is: „1906. május 31-én (csütörtökön) d.e. Irma néni volt itt, ebéd után L. (Lukács) Margit. Estefelé előbb Dombiéknál aztán Kunéknál voltunk.” (Pontosan száz évvel a 2006. évi előadásunk napja előtt.) A NAPLÓESEMÉNYEK ALKALMAI ÉS ÜRÜGYEI Miután Lindl kisasszony elhatározta, hogy minden kapcsolattartási eseményt rögzít, akkor nem tehetett kivételt a naponta ismétlődő látogatásokkal sem. Tartalmukról valószínűleg azért nem írt, mert számára természetes volt a feltehetően minimális program, azaz egymás puszta felkeresése, amihez nem kerestek ürügyet, hiszen maga volt az ürügy. A följegyzések túlnyomó többsége ugyanis csupán így rögzíti a tényt: „voltam”, „voltunk” valahol, valakinél, valakiknél, illetőleg: valaki „volt”, valakik „voltak” náluk (Lindléknél). Bár erről konkrét közlés nem került a naplóba, joggal gondolhatjuk, azért keresték föl egymást a rokonok, szomszédok, ismerősök, barátok, hogy hosz- szabb-rövidebb időre ismét lássák egymást, újra találkozzanak, szót váltsanak hogylé- tükről, kicseréljék a napi híreket, pletykáljanak. Ne felejtsük el, Gyulán ekkor és még sok évig nincs lakások között kiépített távbeszélő-hálózat. A feljegyzések kisebb része 16 Itt jegyezzük meg, hogy a naplót általában dánim nélkül vagy csak évszámot megadva idézzük. Hónapot és napot egyedi alkalmakra utalva jelölünk meg. A forrás természete indokolatlanná teszi a rendszeres lapszám szerinti hivatkozást. 17 A kiválasztást az indokolta, hogy tanulmányunk előképe, az említett 2006-ban elhangzott előadás napjához képest száz évvel korábbi időpontot választottuk ki. 15
