Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Basics Beatrix: A biedermeier életkép-példák és megoldások
Basics Beatrix A biedermeier életkép —példák és megoldások Az életkép műfaja Magyarországon a XIX. század első felében kezdett népszerűvé válni, s ez a népszerűség lényegében a század végéig, sőt a XX. század elejéig töretlen maradt. A műfaj elterjedésében jelentős szerepe volt azoknak a magyar művészeknek, akik a húszas évektől a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanultak.1 Az akadémiai oktatásnak ekkor része volt az életkép, sőt Ferdinand Georg Waldmüller (1793—1865) személyében olyan közismert és közkedvelt képviselője volt, aki a magyar művészek közül többeknek mestere lévén, az életképek népszerűségét jelentősen emelte tanítványai körében. Az életképet legalább annyira értékelték, mint az akadémiai kánonban legmagasabb rendűnek tartott történelmi festészetet, sőt az érzelmek felkeltése révén még vonzóbb is volt. A rajzolgató amatőrök - elsősorban az arisztokrata, majd polgári családok hölgyei — körében pedig különösen népszerű volt, hiszen a portré mellett az életkép volt az, amelyet elsősorban a nők műveltek. Mint ahogy a XVIII. századi európai életképfestészetben, a XIX. század eleji Magyarországon is a zsáner többféle típusa létezett, s ezek művelőjük és típusaik szerint is jól elkülönültek. Technikáját tekintve a grafika és a festészet más-más megoldásokat alakított ki. A legismertebb grafikai albumok népi életképeinek mesterei gyakran félamatőrök voltak, vagy legalábbis nem ez volt a szakterületük, de a folyóirat- és könyvillusztrációk már többnyire akadémiai végzettségű művészektől származtak. Az előbiek csoportjában a legismertebb példák egyike Bikessy-Heinbucher József albuma, amely több kiadást is megért, olyan népszerű volt.2 Az 1820-as sorozat első 13 lapját Blaschke János és Kilian Ponheimer, a többit Karl Beyer metszette. A magyarázatokat Csaplovics János készítette. Bikessy mérnökkari tiszt volt, keveset tudunk életéről. Valószínűleg pozsonyi származású, s a bécsi mérnökakadémián tanult, 1791-ben Bikessy előnéwel nemességet kapott. 1822—1823-ban Bécsben élt, majd Grazba ment. Az album színezett rézmetszetein általában többszereplős csoportban jelennek meg az egy-egy vidék jellegzetes öltözékét viselő nők és férfiak, valamilyen hétköznapi foglalatosság végzése közben. Franz Jaschke (1775—1842) nemzeti viseletalbuma csaknem egyidejűleg jelent meg, őt viszont akár udvari művésznek is nevezhetjük, hiszen a bécsi akadémián elvégzett tanulmányait követően Lajos főherceg alkalmazásában állt 1807-ben, majd 1810-ben és 1816-ban Rainer főherceg kíséretében körbeutazta Magyarországot, Erdélyt, Galíciát, Bukovinát, Észak-Itáliát. Utazásainak tapasztalatait grafikákon és fest1 Tchcl 1953. 2 A magyar és Horváth országi Leg nevezetesebb Nemzeti Öltözetek’ hazai gyűjte- ménie 1816. 136
