Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Németh Csaba: Üdülési szokások a „boldog békeidők"-ben

s egy tíznapos kirándulást már 200 koronából is ki lehetett hozni. Ezért úgy döntöttek, hogy a semmeringi és bécsi út helyett inkább ott maradnak. Gyuri csak szeptember 10-re ígérte a hazaérkezését.

Ladies Gyula ekkor aligha tartott velük. 1903. augusztus 13-án ugyan Abbáziából, másnap pedig lkából küldött képeslapot, de sokkal messzebb nem jutott. Élvezte a tengert. Azzal dicsekedett, hogy hat és félórás utat tett meg, s a tenger nagyon kellemes volt. Cirkvenicát is megnézte, 18-án Fiumébe látogatott el, közben pedig Viareggioból jelentkezett. Fiúméról azt jegyezte fel, hogy ott a magyar szó ritkább, mint a fehér holló. Utoljára augusztus 20-án adott hírt magáról, ekkor reggel találkozott Emma néniékkel és Novákékkal.

1906. július 10-én Ladies László és felesége, Margit, valamint gyermekeik — Gyurka, Tomi, Laci és Klári - elindultak a tengerpartra. A legkisebb leányzót, Mangit a himlő miatt otthon kellett hagyniuk. Este hét órára Szabadkára értek, másnap meg a sikeres gombosi kompátkelésről tudósítottak. Július 11-én viszont a szakadó eső miatt nem tudták megnézni Zágrábot. 12-én, csütörtökön értek Cirkvenicába, ahol a Miramareban tűrhető lakást kaptak, ám az éjjeli vihar miatt László nem tudott aludni. Másnap arról számolhattak be, hogy a fiúk már fiirödtek, de ők még — bizonyára a hideg idő miatt - nem merészkedtek be a tengerbe. A gyerekek 14-én is arról tudósítottak, hogy szakad az eső, majd megfagynak. 17-én már jobb lehetett az idő, mert kint voltak Somogyiékkal a Vinodolban, ami remek hely és csupán háromnegyed órányi útra esett gyalogosan. A nap is kisüthetett időközben, mert a gyerekek már vígan lubickoltak, s 24-ére feketére bámulták. Naponta kétszer fiirödtek: délelőtt a szabadban, délután a fiirdőházban. Klári és Tomi úszni tanult. Apa vett nekik egy olyan „hólyagot”, ami fenntartotta őket a vízen. Cirkvenicát nagyon kellemes helynek tartották, mert nem túl meleg, bár elég drágának érezték. Atrándultak Abbáziába is, de Cirkvenica jobban tetszett nekik, mert ott több volt a fa. Margit július 27-én ismerkedett meg Beliczay Jolánkával. Szombaton terveztek bemenni Fiúméba, Mádiékhoz. júl ius 31-én megnézték a kivándorlókat szállító hajót, amit elég impozánsnak találtak. Ügy vélték, hogy gusztusos lehet vele egy nagy utat megtenni. Augusztus 2-án Mádiék is kiköltöztek egy cirkvenicai villába. Ekkor Klári az apjával Polába látogatott el, majd megnézték a cápát, melyet Buccariban fogtak ki. László eredeti terve szerint 10-éig maradtak volna, s aztán Budapest felé akart hazamenni, mert arra gondolt, hogy két napot ott is eltöltenek majd. Később mégis úgy döntött, hogy mivel már sokat költött, így visszafelé is Szabadkának mennek, mégpedig szombaton indulva. Augusztus 12- én terveztek hazautazni, de Margit még 13-án is Cirkvenicából jelentkezett. Mádi is onnan erősítette meg, hogy ez kitűnő hely a gyerekeknek.

Schönherr Ilona 1911. június 4-én Abbáziában, a Hausmar Panzióban lakott. Előző nap Fiúméból jövet találkozott Mádiékkal. 21-én egy bizonyos Lizi Cirkvenicából, a Therapia Hotel 34. számú szobájából azt írta, hogy utoljára vannak itt Kálmánnal. Június 28-ig egyedül voltak, de már nagyon várták Ilka mamát (valószínűleg Schröder Kornélné Rombay Ilona) és Elzát (az előbbi lánya, Schröder Erzsébet). Utálta az ismerkedést, így a lehető legcsöndesebben élt az urával. Ilka néni augusztus 12-én be133