Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
a levesmerő, főzelékes, evőkanál, kis ezüst francia villa és kés, china ezüst kés-villa, sós kanál, salátás, mint a kávézáshoz vagy teázáshoz: tejmerő, feketekávés kanál, teaszűrő. Sőt azt is megtudhatjuk, hogy a gyerekeknek is volt külön evőeszközük: gyerekevőkanál, kávéskanál (3 a gyerekeké). A persely és sparcassa kapcsán az mondható el, hogy Kliment Margit itt gyűjtötte kisebb megtakarításait. Ezek általában azokból a néhány filléres maradványokból származtak, amelyek egy-egy nagyobb vásárlás után a kerek összegből hiányoztak. A naplóban a kiadási tételek között rendszeresen találkozhatunk a persely, perselybe, s. perselybe bejegyzésekkel (több mint 100 alkalom), míg a napló végi feljegyzésekben az első félév adatait találjuk havi bontásban, illetve néhány kiadás feljegyzését, mint például vettem egy vég vásznat, március 1-jén pedig a következő bejegyzés olvasható: kölcsönvettem háztartáshoz. Miután a feljegyzések már januárban egy nagyobb, 11 koronás kiadással kezdődtek, arra következtethetünk, hogy a magtakarítási kassza használata éveken átívelő folyamatos gyakorlata lehetett Ladicsnénak (amit a további naplók megerősítenek). A félév során a kasszában feljegyzett mintegy 40 korona elköltése pedig azt mutatja, hogy a megtakarítások egyrészt alkalmi vásárlásokra (elsősorban szövetek), másrészt pedig - szükség esetén — a háztartás kisegítésére szolgáltak. ÖSSZEGZÉS Az eddigiekben igyekeztünk bemutatni azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek ennek az adatgazdag háztartási naplófüzémek, és különösen az 1901-es év feljegyzéseinek az alapján elemezhetőek. Gondolunk itt mindenekelőtt egy polgári háztartás működésének főbb sajátosságaira, a ház asszonyának szerepére, feladataira és lehetőségeire, a fogyasztási szokásokra, a hétköznapi és ünnepi élet jellegzetességeire. Ezzel azonban Ladies Lászlóné Kliment Margit naplóinak elemzése korántsem teljes. A későbbiekben mindenképpen szükséges a további évek részletes vizsgálata, és azok alapján a hosszabb távon át jelentkező változások, esetleges tendenciák megrajzolása, hogy teljesebb képet nyerhessünk a Ladies család, s ezáltal a korabeli polgárság életmódjáról. Végezetül ki szeretnénk fejezni abbéli reményünket, hogy a most bemutatott naplók párhuzamai, amelyek meggyőződésünk szerint létezhetnek, ha előkerülnek az ország levéltáraiból, múzeumaiból, lehetőséget kínálnak a Ladics-naplókkal való összevetésre, és ezáltal a korabeli vidéki polgárság életének és kultúrájának pontosabb megismerésére. 123
