Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából

letve néhány alkalommal süteményt, két bejegyzés tanúsága szerint pedig külön vettek főznivalót gyerekeknek. Játék vásárlására szintén találunk adatokat. A júliusi országos vásár idején olvashatjuk például a naplóban: „4 baba, puska, kis korsó Lacikának”, máshol pedig: „kis játékedény”, „játék habverő és üst”. A szorgalomra, munkára való nevelés példáját láthatjuk abban a feljegyzésben, amely szerint a gyerekek nyolc fillért kaptak zöldségbehozásért. Ezeken túl a legidősebb gyerek, Klára kapcsán már az iskolához köthető kiadásokat is találhatunk, mint Klárikának plajbász vagy Klárikának iskolába, és életkorából adódóan már néhány más típusú feljegyzéssel is bekerült a napló lapjaira: Klárikának színházra, Klárikának „Urániára”.

Láthattuk, hogy a gyermekek kapcsán mindössze két alkalommal vásároltak ruhát a Ladies családban. Ha megvizsgáljuk, hogy általában mennyit költött Kliment Margit az adott évben ruházkodásra, illetve, hogy maga a kérdés hányszor szerepel a naplóban, hasonló képet kapunk: egy pár félcipő Leheltől 16 korona, egy pár papucs 2 korona 40 fillér, fűző 1 db 24 korona 60 fillér, tavaszi kabát (deutsch ted) 50 korona, valamint fejre való kendő 36 fillér. Mindez elég kevésnek tűnik, még abban az esetben is, ha tudjuk, hogy a család minden bizonnyal kész ruhatárral rendelkezett, amelynek darabjait a kor viselési szokásaiból adódóan nem kellett gyakran pótolni. Az is elképzelhető, hogy egy-egy drágább ruha vásárlásakor a számlát a családfő egyenlítette ki, s az nem terhelte közvetlenül a Ladicsné felügyelte háztartást, bár ennek az előbb bemutatott három, viszonylag magasabb összegű vásárlás ellentmondani látszik. Az új ruha vásárlás hiányának fényében különösen szembeötlő, hogy többször is utalnak a bejegyzések az év során a régiek javíttatásra: cipőfoltozás, cipőjavítás, gallér lesze- gés Eszternél, kalapjavítás, papucsfoltozás. Mindezek a családon belül egyfajta puritán szemlélet meglétére utalnak, ami az egész éves kiadások mértékére gondolva furcsa kettősségnek tűnhet.44

A naplóban feljegyzett kiadások egy része közvetlenül kapcsolható a szabadidő, szórakozás, társasági élet területéhez. A hagyományos nőeszmény megtestesítője számára a varrás és a kézimunka volt a szabadidő hasznos eltöltésének legideálisabb módja. Ebből a szempontból Kliment Margitot sem tekinthetjük kivételnek. Mint életrajzában már említettük, kitűnően kézimunkázott, s ez a tevékenység valóban ki- kapcsolódást jelenthetett számára. Ennek megfelelően háztartási naplójában több kiadás is kapcsolódik ehhez a területhez, úgy eszközök, mint hozzávaló anyagok. Felsorolás szintjén nézzünk meg néhányat: gyűszű, tű, spékelőtű, kötőtű, horgolótű, pamut, merkelőpamut, selyem, szatin, „blousera való batiszt”, cérnagomb, „hovin” csat, pertli. A szórakozásnak már sokkal közvetlenebb formáit jelöli néhány további bejegyzés: cirkuszosnénak, majomtáncoltatás, verklis. Ez utóbbival az úgy szabadidős tevékenységnek, mint társasági alkalomnak számító séták során találkozhatott a napló írója. A kultúra magasabb színvonalú élvezetére utalnak a színházjegy-vásárlások, amelyek egyben a társasági élet területéhez is elvezetnek. Ide kapcsolható közvetlenül a nőegylet 2 korona 40 filléres tagdíjának a megfizetése is, csakúgy, mint a társas érintkezés,

44 Hasonló szemleletre hívja fel a figyelmet Jávor Kata a Zsolnayak kapcsán, hangsúlyozva, hogy a foltos ruha még a megörökítés céljával készült fotón is helyet kaphatott. Jávor 2000: 119.

121