Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából

tartozhatott.41 A ház tisztaságának, lakhatóságának biztosítása, az ezzel kapcsolatos munkák szervezése azonban a gazdasszony feladata lehetett. Erre utalnak a mész, meszelő, festék, rozsdapor, vaspor, terpentin, borax vagy éppen a seprű, lapát, súrolókefe, súrolórongy, lábtörlő, sőt az egérfogó vásárlására vonatkozó bejegyzések. Ennek kapcsán szintén megemlíthetjük Kliment Margit gyakori virágvásárlásait is, melyek minden bizonnyal a lakás díszítését szolgálhatták. Végezetül a házfenntartás egyedi eseteihez kapcsolódóan is nézzünk néhány példát: ablaküveg, ajtóablak, üvegesnek, fűmag, két kocsi föld, kulcs cselédsifonba, kútreparálás, gyertyatartó javítás, Baginak kis kocsijavítás, dézsajavítás, ebédlőlámpa javítás Schmidtnél, késköszörülés, lakatos, „pokrócszegés Baginak”.

Mind gyakoriság, mind költségek tekintetében jelentősek voltak a háztartás számára dolgozóknak tett kifizetések. A naplóban nem találunk külön összefoglaló jegyzeteket ezekre vonatkozóan, a munkabérek a többi kiadási tétel között, az adott napon vannak bejegyezve. Ahogy az általános részben már utalunk rá, egy időben szakácsné, szobalány, dada, pesztra is lehetett a Ladicsok alkalmazásában, az 1901-es feljegyzésekből azonban nem állapítható meg, hogy az alkalmazottak közül ki milyen szerepet töltött be pontosan a háztartásban. A rangsorban meglévő különbségekre csak a bérek eltéréséből következtethetünk. Annyi azonban kiderül, hogy az év során állandó bérezésben hosszabb-rövidebb időszakig hét személy részesült, akiket Kliment Margit mindig a keresztnevükön említ. Öten közülük — Mari, Sári, Rozi, Marcsa és Julcsa - már az előző évben is a család szolgálatában állottak, amit a január eleji bejegyzések tanúsítanak az előző havi bérek kifizetéséről. A másik két lány, Zsuzsi és Erzsi 1901 májusától volt a Ladicsoknál. A legmagasabb bért, 16 koronát havonta Mari és Zsuzsi kapta. Az 1902-es napló tanúsága szerint ők mindketten a család szolgálatában maradtak a következő év elején is, ami rajtuk kívül még Erzsiről mondható el. Sári előbb tíz, majd májustól 12 koronáért dolgozott, utolsó havi bérét szeptember végén kapta, s a továbbiakban nem találunk rá utaló adatokat sem az az évi, sem az 1902-es naplóban, így feltételezhető, hogy októbertől már elkerült a családtól. Julcsa szintén tíz, míg Mari 12 koronával kezdte az évet, de mindketten még tavasszal elhagyták a családot, utolsó bérük február, illetve március hónapra szólt. A legkevesebbért, havi négy-öt koronáért Marcsa dolgozott, és ő is az előző lányokhoz hasonlóan még a tavasz során, április végén eltűnt a feljegyzésekből. Itt kell megjegyeznünk, hogy a naplóban kétszer szerepel egy „német Mari” nevű lány is, először az október-novemberi béréből kapott meg 2 korona 40 fillért, majd cipőfoltozásra kapott további húsz fillért karácsony előtt. Nem világos, hogy ő azonos lenne-e az eddig Mari néven emlegetett cseléddel, vagy külön személyről van szó. Mi inkább az előbbi felé hajiunk, tudva azt, hogy a családnál már 1899 óta szolgálhatott német lány is, és ha egy újabb szolgálóról lenne szó, akkor többször is nyoma kellene, hogy legyen jelenlétének a precíz naplóvezetéséről megismert Ladicsné feljegyzéseiben. Ez azonban sem az 1901-es, sem a következő évi naplóban nem tapasztalható, szemben Marival, aki mindkét évnek rendszeres sze41 Megerősíti ezt egy Ladies Lászlónak 1906 novemberében tűzifa vásárlásáról kiállított 160 koronás számla. LD 82.650.

118