Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
hangsúlyt fektetek arra, hogy a leány szépen beszéljen németül, és magyarul ne tudjon. Erős, egészséges, tiszta, rendes, jóindulatú, becsületes, jó erkölcsű és értelmes legyen. Gyerekekkel szívesen foglalkozzék. Korra körülbelül 17-18 éves lehet, havonként 5 frt bér. Közvetítési díj igen.”26 A gyereknevelés kérdései szintén a naplók írójának hatáskörébe és feladatai közé tartoztak. Ebben azonban, mint már utaltunk rá, dada és pesztra volt segítségére. Az ehhez a területhez kapcsolódó kiadások jellegéről szintén szó volt már a naplókban szereplő legfontosabb tételek bemutatása kapcsán. A bejegyzésekből megállapítható az 1920-as évek második felétől a napló vezetőjének hatásköre alá tartozó területek egyfajta bővülése, amit jelez például a család bevételeire vonatkozó feljegyzések megjelenése a naplók elején, vagy az egyre inkább megszaporodó bejegyzések a különböző, gyakran a házfenntartáshoz kapcsolódó számlák kiegyenlítéséről. Mindezek egyértelműen összefüggésbe hozhatóak Ladicsné megözvegyülésével, amely a családfői feladtok bizonyos körű átvételével is együtt járt. Végezetül a naplókkal kapcsolatos általános szempontok vizsgálatánál mindenképpen érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mennyire tekinthető egyedinek a Ladics-hagyaték e sajátos forrásegyüttese? Maga az a tény, hogy fennmaradt egy ilyen naplófüzér, mely egy fél évszázad háztartási adatait ilyen részletességben megörökíti, mindenképpen különlegesnek számít, és a szakirodalomban ehhez hasonló háztartási naplók ilyen sorozatáról nem találtunk említést.27 A naplókhoz mind keletkezési körülményeiben, mind jellegében Hoffer Istvánná kiskunfélegyházi feljegyzései állnak legközelebb, bár ezek rendszertelenebbek, nem napi, hanem havi bontásban rögzítik az adatokat, illetve a háztartás rendszeresen ismétlődő eseményeiről (disznóvágás, mosás, szappanfőzés stb.) nyújtanak leírásokat az 1890 és 1916 közötti időszakból.28 Ennek ellenére az ilyen típusú naplókat keletkezésük szempontjából nem tekintjük egyedinek. A korabeli kalendáriumok elején a hónapok mellett a legtöbb esetben találhatunk a háztartás kiadásainak és bevételeinek feljegyzésére szolgáló rovatokat, számos esetben kiegészítve a mosások feljegyzésére vagy a cselédek adatainak rögzítésére szolgáló külön lapokkal.29 Ez valószínűleg mintaképpen szolgálhatott, és egyben ösztönzőleg hathatott a háztartási feljegyzések naplószerű vezetésére. Még inkább ilyen hatása lehetett annak a ténynek, hogy a leányiskolák tananyagában is szerepelt a háztartási könyvvitel készítése. Gáspár Ignác 1877-es tankönyvében külön kis fejezetben foglalkozik ezzel a kérdéssel, amelyben amellett, hogy kis ábrán be is mutatja a háztartási könyv beosztását, és részletezi a feljegyzések készítésének módját, a lapvégi, havi és éves összegzések fontosságát, magáról a könyvvitel jelentőségéről így fogalmaz: „Minden üzletnek, mely rendszeresen űzetik, könyvekkel kell bírnia, melyekben a be26 A német lány alkalmazásáról szóló levél piszkozata betét az 1898-1899-es naplóban. LD 82.63. 27 Hogy csak egy szakirodalmi példát említsünk háztartási feljegyzések kapcsán: Székelyné Körösi 1986. 28 Bánkiné Molnár 1996. 29 Csak néhány példa a Ladics-hagyatékból: LD 82.15.; LD 82.8.; LD 82.20.; LD 82.27.; LD 82.32.; LD 82.34. 110
