Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából

mindenesetre elmondható, hogy a kor polgári szokásainak megfelelően széles körű műveltséget biztosító, alapos oktatásban részesült, még ha ez neméből adódóan nem is jelenthetett felsőbb fokú tanulmányokat és valamely szakma elsajátítását. Megmaradt iskolai füzetei és tankönyvei tanúsága szerint a magyar, számtan, történelem, háztartástan stb. tantárgyak mellett tanult franciául, németül és angolul.3 Ennek a négy nyelvnek az ismeretéről és használatáról életének későbbi szakaszaiból is vannak adataink, a levelek mellet mindenekelőtt az olvasmányairól készített feljegyzések, valamint versek, újságcikkek kéziratos másolatai.4 Tehetségesen rajzolt és kézimunkázott, hímzésmintáit több esetben maga tervezte. A múzeum gyűjteményében fiatalkori rajzai mellett többek között számos hímzett zsebkendője és ezek mintáinak tervei is megtalálhatók.5

Már elmúlt 23 éves, amikor 1892. december 12-én a gyulai belvárosi római katolikus templomban egybekelt Ladies Lászlóval.6 Bencsik János szavaival élve ezzel a friggyel „Gyula vármegyei székhely két tekintélyes értelmiségi polgárcsaládja egyesült”.7 Valóban megállapítható, hogy Kliment Margit egy szép karrier elébe néző, tehetséges fiatal ügyvédhez kötötte életét Ladies László személyében, akinek családi háttere, gazdasági, társadalmi rangja mintegy biztosítéka volt a nyugodt, békés, előkelő kisvárosi polgári életnek. Közös életüket a Jókai utca 3. szám alatti ún. „kis házban” kezdték meg, ahonnan apósának, Ladies Györgynek 1906-ban bekövetkezett halála után költöztek át a szemközt lévő, Jókai utca 5. szám alatti mai „Ladics házba”. Házasságukból öt gyermek született: Klára 1893-ban, Tamás 1895-ben, György 1898-ban, László 1900-ban és Margit 1905-ben.8

Leleségként és anyaként elsődleges feladata a háztartás vezetése, a gyermekek nevelése, a nyugodt családi háttér biztosítása volt a kor „konzervatív” nőideáljának megfelelően.9 A források tanúsága szerint ennek a hagyományos női szerepnek mindenben igyekezett megfelelni. A későbbiekben bemutatandó naplók feljegyzéseinek precíz- sége, vagy éppen az összeállított receptfüzetek gondossága a háztartás vezetésében nagyfokú lelkiismeretességről tanúskodnak.10 Minden jel szerint szerető, gondoskodó anya volt. A szoros anya-gyermek viszonyra a család hagyatékából számos bizonyítékot találunk. Utalhatunk például a gyermekek első szavairól készített feljegyzések füzetére, vagy a másik oldalról a gyermekek által édesanyjuk számára készített rajzok3 LD 82.294-320.

4 LD 82.320-340.

5 Rajzaiból több is látható a „Ladics ház” leányszobájában kiállítva, valamint: LD 83.1415. Az említett zsebkendőkből és tervekből néhány példa: 2005.338.1.-2005.343.1.

6 Házasságkötéséről kivonat az csketési anyakönyvből: LD 83.798.

7 Kovács 2000:1.

8 Uo. 2.

9 A hagyományos női szerepről és ennek értelmezési lehetőségeiről gyulai vonatkozásban bővebben: Héjjá 2003.

10 A naplókat 1. alább. A rcceptfíizetck: LD 82.107-118.

102