Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

VI. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Első rész: 1849-1920

VI. FEJEZET A polgári korszak (1849-1948) L rész 1849-1920 A magyarországi egyházak, így a református egyház polgári korszaka az egyenjogúsító 1848. évi XX. törvénycikkel kezdődött és a kommunista diktatúra 1948/49-ben hozott, súlyos egyházellenes intézkedéseivel ért véget. Ezt az évszázadot azonban sokkal részletesebben ismerjük, mint előzményeit. Olyannyira, hogy a jobb áttekinthetőség kedvéért ketté kell osztanunk. A korszak kezdő és lezáró egyházpolitikai döntéseihez hasonló horderejű eseményekkel a szóban forgó évszázadon belül nem találkozunk. Amit az állam-egyház viszonyban az 1848-i 20. törvénycikk előirányozott, sosem teljesült teljes mértékben, de az 1894-95-i egyházügyi törvényekkel bezárólag a manapság „történeti"-nek mondott egyházak fokozatosan megtalálták helyüket a polgári társadalomban, és helyzetük a második világháború végéig lényegesen nem módosult. Nem történt ez másként a gyulai református egyház esetében sem. Ha választóvonalat keresünk a polgári korszakban, Gyulán leginkább az 1920-as év kínálkozik. Mindenekelőtt helyi politikai események nyomatékosítják. Itt a világháborút követő zűrzavaros idők története annyiban tért el az országos történettől, hogy a kommün alig egy hónapig, 1919. április 24-ig tartott, így a várost és környékét sem a vörös-, sem a fehérterror nem érintette. Dombi Lajos, az akkori lelkész írásbeli nyilatkozatban erősítette meg, hogy az egész országra kiterjedő, az egyházakat sújtó rendelkezéseken túl a szállongó rémhírek ellenére Gyulán egyházi személyeket érintő túlkapások nem voltak.

1 Ezek helyett közel egyéves román megszállás következett 1920. március 30áig. A trianoni békekötés után az addigi az ország közepén fekvő város, hirtelen határmenti település lett. A gyulai egyház belső életében jelentős változást hozott 1920 végén az idézett Dombi Lajos halála is, akivel a liberális teológia jellegzetes képviselője távozott a parókiáról. S habár az általa követett szellemiséget többé-kevésbé utódai is vallották, ők már más lelkészi és gyülekezet vezetői stílust képviseltek. Ennek következtében a két világháború között a gyülekezet mind lelki, mind gazdasági életében súlyeltolódások történtek, társadalmi beágyazottsága is változott. Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy a polgári korszak két része szorosan és szervesen összetartozik. Gyula városának története fő vonalaiban megegyezik a korszak köztörté 1 TtREL I. 29. i. 59. d. Dombi Lajos Futó Zoltán esperesnek 1919. XII. 22-én, 1920. IV. 25-én és VI. 16-án.