Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

V. Fejezet. A gyulai egyház a rendi társadalom utolsó évtizedeiben (1791-1849)

likus vegyes házasságot, Ecsedy Gábor 1845 januárjában esketett először vegyes vallású párt. Mindketten iparos családhoz tartoztak. A felekezeti békére törekvés emlékeivel is találkozunk. 1810 decemberében a presbitérium a más vallásúak megbotránkoztatását elkerülendő, eltiltotta az adventi és nagyböjti lakodalmakat: „Gondolóra vévénn az is, hogy ezeket a napokat csak ugyan mi is valami részben innepeljük". Az anyakönyv ténylegesen mutatja, hogy 1809-ben a 27 egybekelt párból 9, 1810-ben a 29-ből 5, 181 l-ben a 42-ből egy, 1812-ben a 35-ből 6 (igaz, mind l-jén és 2-án, mert az évben az advent később kezdődött), 1813-ban 29-ből 2 lakodalmazott december hónapban. A visszaemlékezők szerint még a két világháború között sem tartottak decemberben esküvőt a református gazdacsaládok, kivéve, ha sürgető körülményekkel számoltak, de akkor lehetőleg kisebb körben, csendben.

73 1816-ban egyházi gyűlésen szavazták meg, amin addig időnként vitatkoztak: hogyan alakuljon a „jég ellen való Innep". Ahogyan az újabb időkben nevezték, „Gyula város fogadalmi ünnep"-ét, (jellegzetesen barokk hagyományként a pünkösd utáni kedden) az 1760. szeptember 5-i pusztító jégverés emlékére minden keresztyén vallás templomában megtartották. 1816-ban a reformátusok két prédikációs istentisztelettel, de hétköznapi harangozással vélték illendőnek. Az 1950-es években elhalványult fogadalmi napot napjainkban újították föl a gyulai egyházak.

74 Korszakunk bemutatását egy történelmi esemény fölemlítésével zárjuk. A presbitérium 1849. május 25-én fölajánlotta a hazának a legkisebb harangot. Leszerelésére a fölgyorsult események miatt nem került sor.

75 73 Jkv. I. 66. 74 Jkv. I. 94.; Ecsedy Gábor i. m. II. 38.; Scherer I. 294-295. 75 Jkv. II. 260.