Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)
II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén
később Szegedi Kis István látogatott, az ő tanulmányairól azonban Skaricza így tudósít: „a szabad művészetekben való előrehaladásával mindenkit csodálatra ragadott" („bonis Uteris profectu omnibus admirandos operám dedit"). Amikor Szegedi 1545-ben másodszorra érkezik Gyulára, Csanádról űzik el reformátori tanításai miatt. Ugyanott tanít, ahol tanult, de azt már „igen nevezetes iskolá"-nak („celeberrimae scholae provincia") nevezi Skaricza. 26 Ez az egyik legfontosabb adat, melyre hivatkozva a történeti irodalom a gyulai latin iskolát a magasabb szintű, azaz középfokú protestáns tanintézetek között tartja számon. 27 Szegedi patrónája Thurzó Margit, aki férjével, Patócsy Ferenc várkormányzóval együtt - szemben Patócsy Miklóssal - ekkor már híve a reformációnak. A Patócsy család szintén környékbeli birtokos, Ferenc 1542től 1552-ig követte fivérét a gyulai uradalomban, egy személyben Békés és Zaránd vármegye főispánja is volt. Egyetértünk Esze Tamással, aki Gyula reformációs adatait előttünk legrészletesebben vizsgálta, valószínűleg az Erdélyben is nagy befolyással bíró Patócsy Ferenc fellépése hozott döntő fordulatot a hitújítás területén. 28 1543-ban a gyulai szabó céh szabályzatot nyer a királytól, amely mindenben egyezik a budai szabók statútumával, csupán a régi katolikus szertartásokat hagyja el. Bizonyára azért, mert a gyulai céhtagok ekkor már mind vagy nagyobb részben lutheránusok voltak. 29 1536-ban a krakkói egyetem magyar bursájának tagja a gyulai származású Clemens Walkay, aki feltehetőleg azonos a város későbbi főbírájával, Valkay Kelemennel (1559-60). Huszonhárom négysoros stófából álló istenes költeményének versfői is megőrizték nevét. Az 1545-ben valószínűleg Gyulán szerzett ének címe a reformáció egyik alapgondolatát hordozza: „Az Isten előtt való igazulásról, hogy mindnyájan vétkeztönk, azért csak az Istennek irgalmasságától üdvözölhetünk". 30 Mindezek az események Ozoray könyvének megjelenése előtt történtek. Az iskola szekularizálódása is a reformáció eszméinek terjedését jelzi. Szegedi Kis István később Gyulán is prédikált, bár más lelkészi funkciókat nem láthatott el. 1545 végén Ceglédre távozott, az iskola azonban ezután is létezett, noha a kutatás mai állása szerint nem mindig tudható, kik tanítottak benne. Némileg visszapillantva a katolikus korszakra is, maradjunk még az iskola történeténél! A visszapillantást az indokolja, hogy egyetemre olyan latin iskolákból 26 Kathona Géza i. m. 90., 93., 117., 120. 27 Révész Imre i. m. 1938. 266. - Rácz Károly i. m. 40-41. egyenesen főiskoláról ír, ami nyilvánvalóan túlzás. Rácz Károly i. m. 51-52. foglalkozik egy reformációkorabeli gyulai nyomda esetleges létével is, de adatok hiányában elveti az ötletet. 28 Esze Tamás i. m. 135. 29 Scherer I. 175. 30 RM KT II. XVI. századbeli magyar költők művei I. Kiadja Szilády Áron. Bp., 1880. 271274.; Scherer I. 99., 169-170., 177. Scherer I. 177. egy másik XVI. századi énekszerzőt, Valkai Andrást is kapcsolatba hoz a gyulai Valkai családdal. Az utóbbi erdélyi antitrinitárius lelkész volt, és az eddigi adatok ismeretében nem igazolható, de nem is zárható ki a kapcsolat. Vö. György Lajos: Valkai András, egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században. Kolozsvár, 1947.
