Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

Adattár

10. Juhász István Dunaradványban született 1759-ben nemesi családból. A szentesi iskolából került a debreceni kollégiumba, ahol előbb publicus praeceptor ( 1785), majd szenior és könyvtáros ( 1787). 1788-1790 között Genfben tanul és megfordul Bázelban, Lausenne-ban és Bernben. 1791-ben Mezőtúron káplán, 1792 és 1809 között Gyulán lelkész. O fejezi be a templomépítést és nevéhez fűződik a tűzvész utáni újjáépítés. 1795-ben a Békés megyei jakobinus per mellékszereplőjeként, mint aki francia újságokat olvas, rendőri megfigyelés alatt áll. 1809-1836 között öcsödi lelkész, 1812-től egyházmegyei főjegyző, 1816-tól a békés-bánáti egyházmegye esperese. 1836-ban nyugalomba vonult és legkisebb fiának, Beniaminnak adta át parókiáját. 1846-ban Öcsödön hunyt el. 11. Kuthy Lajos 1780 körül született Öcsödön, ahol apja lelkész volt. Debrecenben tanult (1795-1800). Előbb a közben már esperessé választott apja mellett káplán, azután Ágyán (Arad m.) lelkész 1807-1809 között, majd 18091817 között Gyulán lelkész. Fegyelmi úton távozik, helyet cserél Ecsedy Gáborral Feketegyarmatra (Arad m.). 1848-ban még Feketegyarmaton lelkész, valószínűleg abban az esztendőben halt meg. Leányát, Borbálát Juhász István nagyobbik lelkész fia, Antal, makói prédikátor vette feleségül. 12. Ecsedy Gábor (Törökszentmiklós, 1782 - Gyula, 1852). Kiterjedt lelkészi és kisnemesi családból származott. 1798-ban szubszkribált a debreceni kollégiumban. 1804-ben Bécsben járt németül tanulni. 1805-től Újfehértón (Szabolcs m.), 1809-től Dobozon (Békés m.), 1812-től Feketegyarmaton, 1817től Gyulán lelkész haláláig. 1829-ben Békés, Csanád és Csongrád megye tiszteletbeli táblabírájává választották. 1832-ben a Tudományos Gyűjteményben közölte Gyula város első, nyomtatásban megjelent történetét. A debreceni kollégium nagykönyvtára háromkötetnyi bekötött kéziratát őrzi. Ezekből kettő saját alkalmi verseket, vallásbölcseleti elmélkedést, latinból és németből készített műfordításokat és igen változatos tárgyú másolatokat tartalmazó omniárium, egy időjárási följegyzéseket tartalmaz. 13. Gonda Lajos Debrecenben született, Budapesten halt meg, de nem tudjuk, melyik évben. 1840-1846 között tanult a debreceni kollégiumban. Mezőkeresztesen (Borsod m.) rektortanító (1846-1849), rövid ideig Balmazújvárosban, 1849-1852 között Gyulán segédlelkész, ugyanitt 1853-ig helyettes lelkész, 1860 végéig parókus lelkész. Minthogy a gyülekezet egy jelentős részével nézeteltérései nem rendeződtek, püspöki kezdeményezésre lemondott az állásáról. 1861-től Buda székhellyel az osztrák hadsereg sorrendben második ref. tábori lelkésze lett, mint ilyen ment nyugdíjba. 14. Papp Mihály (Makó, 1833-Gyula, 1887). Középiskoláit Hódmezővásárhelyen, Nagykőrösön és Debrecenben végezte. A szabadságharc alatt a nemzetőrségnél dobos volt. Elemi iskolában tanított Nagykőrösön (185 l-l 852). A teológiát Debrecenben végezte (1852-1856), a kollégium esküdtfelügyelője, gazdatisztje és főiskolai rajztanár volt (1856-1857). Ezután rövid ideig nevelő Vaján (Szabolcs m.) a Vay családnál, majd segédlelkész Hódmezővásárhelyen (1857-1861), végül rendes lelkész Gyulán (1861-1887). Verseket, el-