Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

Okmánytár

bűnök közt az istenkáromlás és a paráznaság e városban leginkább elterjedve van. Valamint az is kétségtelen, hogy az itt lakó különböző vallásfelekezetű, nyelvű és nemzetiségű, kiválóan pedig a míveltség alacsony fokán álló nép között a babonáknak különféle nemei lappanganak, míg ellenben mint a vallásos és erkölcsi élet terén tapasztalható jelenséget felemlítendőnek találjuk, azon általános békét, egyetértést s polgári ügyekben is nyilvánuló összetartozást, különösen pedig a halottak eltemetése körül tanúsítani szokott kegyeletes részvétet, mely ref. egyházunk tagjainak újabb időben kiváló sajátságávájellemévé lett. Valamint örömmel jelenthetjük azt is, hogy a reformátusság - a ki- és áttérők váltakozó száma mellett - részint születés, részint beköltözés által a haladó idővel együtt szaporodik. II. Anyagi állapot: Egyházunk anyagi állapota adományozás és hagyományozás útján az 1878ik évben egy lakházzal és 1143 frt-tal gyarapodott, s így a különféle alaptőkék pénztárai az év végén következőleg állottak: 1. Biztosító alap 1 934 frt 17 kr 2. Magtárt alap 2 802 frt 12 kr 3. Orgona alap 33 frt 16 kr 4. Segélyezési alap 221 frt 59 kr 5. Adó alap 1 397 frt 72 kr 6. Iskolai alap 4 663 frt 54 kr 7. Jövendőbeli tanítóalap 597 frt 29 kr 8. Malomtőke alap 2 343 frt 34 kr 9. Templom alap 394 frt 88 kr 10. Temetkezési segélyalap 526 frt 18 kr 11. Faiskolai alap 193 frt 30 kr 12. Toroczkai Pál alapítványa 1 000 frt Összesen: 16 089 frt 29 kr Újabb építkezés az 1878ik évben nem történt ugyan, de a régi épületekben tetemes javítások eszközöltetnek. III. Az iskolai ügyet tekintve: úgy a felszerelésben, mint különösen az iskoláztatás iránti hajlamban örvendetes haladás mutatkozott. Új tanítói állomás nem létesíttetett.