Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)
VIII. Fejezet. Kommunizmus alatt (1948-1990)
Vili. FEJEZET Kommunizmus alatt (1948-1990) Megbízható összegzés még nem készült Gyula város közelmúlt történetéről, ezért vázlatát sem nyújthatjuk, csupán néhány fontos tényre hívhatjuk fel az olvasó figyelmét. A határmenti elszigeteltséget a háború után egyfelől a Romániába utazás hosszú ideig tartó szüneteltetése, másfelől a megyeszékhely Békéscsabára költöztetése (1950) fokozta. Bár néhány megyei intézmény máig Gyulán maradt, ennek a döntésnek súlyos következményei lettek a városra, elsősorban az, hogy csak az 1970-es években kezdődött meg számottevő ipari beruházás. Közben értelmiségi kezdeményezésre jórészt helyi pénzforrásoktól támogatottan indult és fokozatosan kibontakozott a fürdővárossá alakulás, ami föllendítette az idegenforgalmat. 1971-ben megnyitották a gyulagyulavári-gyulavarsándi határátkelőhelyet. A második világháború után a lakosság száma századfordulói szintre esett vissza (1949: 23 567) és még tíz év múlva is csak az első világháború körüli lélekszámnak felelt meg (1960: 24 609). Az 1960-as években nagyobb bevándorlás kezdődött a közeli, vasút nélküli falvakból, majd 1977-ben a várossal egybeépült Gyulavári községet közigazgatásilag összevonták Gyulával. Ezzel a lakosság 1980-ra 34 533 főre emelkedett, 1990-ben pedig 34 331 fő volt. Teljesen átalakult a foglalkozási szerkezet (korabeli minősítéssel 1980): 1 „Munkásosztályhoz tartozók": 19 257 (55,8%) „Szövetkezeti parasztsághoz tartozók": 4 407 (12,7%) „Nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak": 9 460 (27,4%) „Kisárutermelők, kiskereskedők": 1 409 (4,1 %) 34 533 (100%) Az iparból élők tehát túlsúlyba kerültek, de még jelentékeny maradt a mezőgazdasági foglalkoztatottságúak aránya is, ami valószínűleg Gyulavári csatlakozásával magyarázható. Feltevésünk szerint a beköltözők nagy része eredetileg református többségű községekből érkezett, de hogy mennyire változtathatták meg a település vallási összetételét, arról nincs adatunk. Gyulavárinak a XVIII. század elejétől folyamatosan önálló református parókiája volt és az összecsatolás után megmaradt. 1 Statisztikai évkönyv 1960. Bp., 1961.7.; 1980. évi népszámlálás előzetes adatok. Bp., 1980. 8.; 1980. évi népszámlálás 4. Békés megye adatai. Bp., 1981. 417.
