Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

VII. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Második rész: 1920-1948

könyörgéseken rendszeresítette a rövid bibliamagyarázatokat (1925), alaposan megdorgálta a templomból huzamosabban hiányzó és nem úrvacsorázó presbitereket, ösztönözte a napi bibliaolvasást és egyéni imádkozást, a heti családi áhítatot, megszervezte a vallásos újságok, könyvek árusítását („iratterjesztés"). Maga is kiadott kéthetente lapot Egyházi Híradó. Református hitépítő gyülekezeti lap címmel (1927-1929). A presbitérium bizottságai „Belmisszió ügyi bizottság"-gal bővültek.

27 Pallmann nevéhez fűződik sorozatnyi egyesület alapítása vagy az alapítás kezdeményezése. Még segédlelkész korában, 1919 februárjában mutatta be a presbitériumban egy nőegylet alapszabályzatát, a megalakulásra azonban csak négy év múlva került sor „Lorántffy Zsuzsanna Református Nőegylet" néven (országos alapításának éve 1892). Az értelmiségi, tisztviselő és iparos családok nőtagjait összefogó egyesület működött a gyulai egyházi egyletek közül a legtevékenyebben. A rendezvényeik bevételéből, támogatásokból, társadalmi gyűjtésekből származó pénz nagy hányadát jótékony célra fordították (szegények, öregek, betegek gondozása, rászoruló iskolásgyermekek hétközi étkeztetése). Ezzel sokat átvállaltak az egyház és alapítványai korábbi karitatív szerepköréből. Tudnivaló, hogy katolikus nőegylet, aWenckheim család hathatós pártfogásával, már 1870, izraelita 1888 óta létezett a városban, az 1920-as években pedig megjelentek a Szociális Misszióstársulat apácái is. Ezek munkája bevallottan ösztönözte a református nők jótékony célú szerveződését. A nőegylettel szorosan együttműködött az „Árva Bethlen Kata Leány-kör" (országosan 1904 óta tevékenykedett) és később a városi cselédlányokat összegyűjtő „Márta-kör" is.

28 A „Bethlen Gábor Szövetség" gyulai fiókja, mely a nőegyletnek megfelelő férfiszervezet volt, 1926-ban alakult meg (országos alapítási éve: 1901). Vele párhuzamosan működött a férfi bibliakör, mely a polgári iskola református cserkészcsapatát patronálta. A református elemi iskola cserkészcsapata 1927ben, a főleg iparos és kereskedő ifjakat tömörítő „Keresztyén Ifjúsági Egyesület" (KIE) 1928-ban alakult (országosan 1883-tól szervezték), a „Soli Deo Gloria" diákegyesületről 1937-től tudunk (1921-ben alapították országos jelleggel). Legidősebb Victor János személyes kezdeményezése nyomán 1923ban indult meg Gyulán a vasárnapi iskola (Budapesten 1888-től szervezték). Ez volt az első olyan egyházi alkalom, melynek vezetésében laikus munkatársak vettek részt. Végül 1926-ban ismételten újjáalakult a református férfiénekkar, majd a vegyes kar, és néhány év múlva Kertész Lajos tanító vezetésével országos sikereket ért el.

29 27 Jkv. V. 632., 665., 703., 792., 862., 878., 899. Szőnyi György: Istentisztelet, kegyesség. Studia et acta ecclesiastica V. 398-406. Bolyki János-Ladányi Sándor i. m. 44-45. 28 Jkv. V. 519-, 743-; VI. 418.; A gyulai keresztyén nőegylet alapszabályai: TtREL 1.1. i. 60. d. Implom József: A Gyulai Nőegylet története (1870-1931). Gyula, 1931. 29 Jkv. V. 913., 916.; VI. 24-25.; VII. 54-55., 846-847. Dobos László Gábor: Belmissziói és szociális irányzatok a protestáns egyházakban és vallásos szervezetekben. Lendvai L. Ferenc szerk. i. m. 1987. 263-313. Ekkoriban látott napvilágot a korszak nagyhatású kézikönyve: Forgács Gyula: A