Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

I. Fejezet. Bevezetés

I. FEJEZET Bevezetés Munkánk adatgyűjtésének befejezése után három olyan kérdéskör rajzo­lódott ki, melyekkel bevezetésként foglalkoznunk kell a továbbiak pontosabb megértésének érdekében: 1. A gyulai református egyház az eddigi történeti irodalomban; 2. A korszakolás; 3. Az egyes fejezetek szerkezete. Mindhárom kérdéskörnek vannak témánkon túlmutató tanulságai is. Ahogyan a legalapvetőbb egyházi fogalmak előzetes ismeretét, ugyan­úgy az általános magyarországi egyháztörténet néhány alaptörténésének ismert­ségét is kívánatosnak tartjuk az egyházi élettől távol álló és egyháztag olvasó­inknál egyaránt. Mind ezekre, mind Magyarország történelmének legfontosabb eseményeire alkalmanként és szükség szerint utalunk anélkül, hogy összegző műveket idéznénk. Ugyanezt semmiképpen sem tehetnénk meg a gyulai egy­házközséget magába foglaló két nagyobb egyházigazgatási egységgel, a tiszán­túli egyházkerülettel és a békés-bánáti (később békési) egyházmegyével. Ezek történetének ismeretét legfeljebb néhány szakembertől várhatnánk. Forrásuta­lásai miatt haszonnal forgattuk ugyan Barcsa János századunk elején készített egyházkerület-történetét, de koncepciótlansága, pontatlanságai és befejezetlen­sége miatt nem lehetett kalauzunk. 1 Ugyanerről a tárgyról Zoványi Jenő írt nagy­vonalú összegzést, de erre még kevésbé támaszkodhatunk, mert majdnem ki­zárólag a legmagasabb szintű egyházkormányzással foglalkozik, aminek cse­kély helyi vonatkozása van. 2 Mivel a magyarországi református egyház szerve­zeti fölépítésében - véleményünk szerint - az egyházmegyének jut a legfonto­sabb szerep, nagy szükségünk lett volna a békés-bánáti egyházmegye monog­ráfiájára. Ilyen azonban eddig egyetlen egy készült, az is 1836-ban, s ma csak tudománytörténeti értéke van. Kis Bálint munkája egyébként adatgyűjtésünk idején látott napvilágot. 3 Jóval több segítséget meríthettünk két szomszédos egyházmegye monográfiáiból. Rácz Károly könyve a zarándi esperességről élénk képzelő erővel, de nem elegendő történészi fölkészültséggel íródott, azon­ban száz év után is egyetlen rekonstrukció a tiszántúli reformátusság Atlanti­száról. Gyula keleti és déli szomszédságában a XVI. század végén még nagy tömegben élő, mára majdnem teljesen eltűnt reformátusokról nincs más tájé­1 Barcsa I— III. 2 Zoványi Jenő: A tiszántúli református egyházkerület története, Debrecen, 1939. 3 Kis Bálint: A Békés-Bánáti Református Egyházmegye története (1836). Közreadják: Gilicze László, Kormos László. Békéscsaba, Szeged, 1992. (Dél-alföldi évszázadok 5.)

Next

/
Thumbnails
Contents