Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

VI. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Első rész: 1849-1920

jük a városi anyakönyvi hivatal statisztikáját is: 53 tiszta református, 29 refor­mátussal vegyes pár kötött házasságot. Közülük a reformátusok javára négyen, a katolikusokéra tízen adtak reverzálist, tizenöt pár nem egyezett meg, azaz gyermekeik a szülők vallását követik. Ugyanakkor az 1904. évi református egyházi statisztika szerint 47 tisztán református pár és 17 vegyes pár tartotta esküvőjét a református templomban. Itt is négy a reformátusok, tíz a katoliku­sok javára adott reverzális, míg három nem egyezett meg. Látható, hogy hat tisztán református pár nem ment el a templomba, és a református lelkész előtt álló vegyes vallású pároknak pedig csak a kisebb része döntött a református egyház mellett. Az utolsó békeév (1913) statisztikája református szempontból újabb romlást mutat. Összesen 80 polgári házasságot kötöttek, melyben az egyik vagy másik fél református volt (35 tiszta, 45 vegyes). Kilenc tiszta református és huszonnégy vegyes pár nem vette igénybe a református egyházi áldást (meg­közelítően 25, valamint 50%). 78 A továbbiakban még nehezebben követhetők, még pontatlanabbak az egyházi-polgári házasságkötések és a reverzálisok szám­adatai. A protestáns uniós szellemiség hatása alatt a református-evangélikus vi­szony zavartalanul alakult Gyulán. A többségükben bizonyára a közeli német, szlovák, magyar evangélikus lakosságú településekről beköltözők egyházi gon­dozását már a XVIII. században a református lelkész látta el. Számuk annyira megnövekedett, hogy 1858 tavaszán Gonda lelkész javaslatára presbiternek, képviselőjükké választották Réthy Lipótot, aki az első Békés megyei (1847­től), egyúttal az első gyulai (1856-tól) nyomdász volt. Réthy nagyon rövid ide­ig viselte ezt a tisztséget, mert ugyanazon év őszén Aradra költözött. 79 Utódja hosszú ideig nem akadt. 1898-ban Dombi Lajos kezdeményezte Jancsovics Emil megválasztását, anélkül, hogy egyházközi egyezményekre hivatkozott volna, csupán a területileg illetékes evangélikus püspök beleegye­zését kérte. 80 Jancsovics egy évtized múlva áttért reformátusnak, pedig közben megalakult a gyulai evangélikus leányegyház. Ezt a békéscsabai anyaegyház 1906-ban kezdeményezte, és a gyulai református presbitérium kelletlenül vette tudomásul, de csupán azért, mert az evangélikusok református egyház­nak fizetett adójáról le kellett mondania. Számuk 1908-ban 625 fő volt, a refor­mátusoknak mintegy 10%-a. Némi pénzügyi huzavonák után a jó viszony gyor­san helyreállt, mert már ugyanabban az évben az evangélikus külön istentiszte­letet a református iskola egyik tantermében tartják. 81 Ugyanerre az időre esett Kétegyházán a gyülekezet megszervezése. Evek múltak el úgy, hogy bármilyen lelkigondozásban részesültek volna az ott élő reformátusok, jórészt uradalmi cselédek, akik a lelkészi fuvardíjat sem tudták kifizetni. 1905-ben Kovács Károly és Kun Pál orvosok ösztönzésére 106 refor­7S TtREL I. 29. i. 59. d 79 Jkv. II. 469-474., 497. 80 Jkv. IV. 820. 81 Jkv. V. 48., 104., 115.

Next

/
Thumbnails
Contents