Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

Előszó

Előszó Jelen kötet négy tanulmányt és négy forrásközleményt tartalmaz Gyula középkori történetéből, melyek részét képezik az Alföldre vonatkozó több mint negyedszázados településtörténeti és helytörténeti kutatásaimnak. E munkálatok során vissza-visszatértem Gyula történetéhez, amelyeket a korra vonatkozóan lehetővé tett a Hunyadi-Brandenburgi levéltár fennmaradt gazdag anyaga, másrészt vonzott az alföldszéli város sajátos partiumi hangulata, és tevékenységemet segítették a városban élő kutatók, valamint levéltáros kollégák, akikkel baráti kapcsolataim alakultak ki. A kötetbe gyűjtött írások között nem szerepelnek olyan közlemények, amelyek, bár a városról szólnak, ám más köteteimben kaptak helyet (A Körös—TiszaMaros-köz települései a középkorban. Szeged, 1996., Városok az Alföldön a 14— 16. században), azonban mutatják, hogy érdeklődésem a város középkora iránt folyamatosan megmaradt. Tanulmányaim sorának elsői között jelent meg, s e kötet első írása a Sorsfordulók Dózsa felkelése idején Békés megyében című, amely másoké mellett a gyulai Gál Ispán sorsát mutatja be. A többi, már közzétett írás mellett e kötetben jelenik meg először az 1520. május 11-én készült rendtartás magyar fordítása, az 1525. évi jövedelemjegyzék német olvasata és annak fordítása, valamint a Megjegyzések Gyula XV—XVI. századi társadalmi és jogi helyzetéhez című tanulmány. A közlemények a Gyula városának és lakóinak jogi helyzete c. tanulmányban az újabb szakirodalom beemelése nyomán tett módosításokon kívül az eredeti közléssel azonos formában jelennek meg kötetünkben. A források közreadását épp olyan fontosnak tartom, mint a tanulmányokét. Az előbbiek egy részének készítésekor társszerzőként kértem fel Galántai Erzsébetet és Schmidt Józsefet, akik több más kötetemben voltak alkotótársaim. Az 1525. évi jövedelemjegyzék német változata Schmidt József által készített olvasatának és magyar fordításának a közreadását — bár az eredeti latin szöveghez és fordításához képest kevés, ám jelentős eltérést tartalmaz - azért tartottam fontosnak, hogy az érdeklődő olvasó ismerkedhessen a várbeli tisztviselők német nyelvűségével. A latinból és németből magyar nyelvre fordított szöveg összevetéséből az is kiderül, hogy bármelyik nyelven készült az első változat, a XVI. századi fordító bizonyos változtatásokat megengedett magának. Azt sem zárhatjuk ki természetesen, hogy az első fogalmazvány magyar nyelven készült és innen tették át latinra és németre, hiszen a gyulai főúri udvar népe több nyelven beszélt. Jelen összeállításunkban nehezen elérhető helyeken kiadott írásokat gyűjtöttünk egybe, amellyel egyrészt a kutatók munkáját kívánjuk segíteni, másrészt