Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

A gyulai vár 1528. július 17-én készült leltára. Társszerző: Galántai Erzsébet

Hátralékban lévő termények: 15 köböl búza a gyulai malmokban 24 köböl a Vári

50 (Vary) malomban 12 köböl búza az alabiani

51 malomban 145 köböl búza a majorsági asztagból 4 köböl borsó 5 köböl árpa a majorsági asztagból 32 köböl köles 4 köböl búza a hosszú házban Továbbá a vetemények valamennyi fajtája Gyula, Békés, Simánd (Symand) mezővárosokból és magának a várnak összes tartozékaiból, amelyeknek adó fejében az 1528-as évben tisztán és ténylegesen Péter úr

52 kezeihez, aki pülyi (Pewl)

53 plébános is, kellett befolynia. Továbbá az összes élelmezésre való termés, ami a vár és Vári kertjében található volt, mint például szőlő, kerekrépa, káposzta, vöröshagyma, alma, körte, fokhagyma és valamennyi egyéb termés, mindezeket Péter úrnak kell begyűjtenie. Továbbá hasonló módon az ugyanazon évi szokásos szénakaszálást is szintén Péter úrnak kell elvégeztetnie. Továbbá a halastóban visszamaradt halak és a tiltott vizekből származók szerte Békésről, Gyomáról és Tölgyről, amelyeket ugyanebben az évben kell beszolgáltatni. Szintén Péter úrnak kell gondoskodnia erről. Készült az apostolok oszlása (július 15-e) után szombaton (július 17-e) az úr 1528. évében. A legkegyesebb úr szolgája, Ádám deák saját kezű aláírása 50 Ma: Gyulavári. 51 Alabián: Elpusztult középkori falu a Fehér-Körös bal partján, Gyula tájékán. 52 Scardonai Sadobrich Péter. Feltehetően még Frangepán Beatrix idején került a gyulai várba, ahol a várnagyi tisztet, majd Ahorn János távozása után az udvarbírói méltóságot is betöltötte egészen a vár átadásáig. 53 Kis- és Nagy-Püly. Elpusztult középkori falvak Gyulától délre.