Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)

Thorny Tamás, Vég-Gyula várának bajnoka a történelemben és az irodalomban

Thorny Tamás, Vég-Gyula várának bajnoka a történelemben és az irodalomban 1807-ben jelent meg Szegeden a hódmezővásárhelyi asztalosmester, nemes Vörös Mihály páros rímű tizenkettesekben írt verses históriája, A bajnokok Vég-Gyula várában, amely Toronyi Tamás gyulai vitéz törökök ellen viselt dolgait, híres párviadalát és Gyula várának 1566-os ostromát beszéli el. A história a XIX. század egyik legnépszerűbb ponyvaolvasmánya lett, s 1807 után, a szerző neve elhallgatásával,ToronyiTamás, avagy a bajnokok Vég-Gyula várában címmel, többször is megjelent. Arany János is olvasta, s 7oWzjában is kimutatható a hatása. A históriára először a Balassi-kutató Eckhardt Sándor (1890-1969) hívta fel a figyelmet, s ugyancsak ő vizsgálta meg először tudományos megközelítéssel.

1 Megállapította, hogy a XIX. századi szerző bizonyosan XVI. századi szöveg alapján dolgozott, hiszen olyan dolgokat ismert, amiről a publikus történeti források nem szólnak, sőt az is kiderült, hogy a bécsi hadilevéltárnak, csak a kutatók által ismert adatai, teljes mértékben igazolják a történetben elmondottakat, s a benne említett személyek valóságos voltát. A főszereplő Toronyi Tamás, a valóságban Thorny Tamás, pedig Kemény János erdélyi fejedelem anyai nagyapja volt. Kemény János önéletírásában erről így írt:

2 „Édesanyám voltTornyi Zsófia, kinek atyja,TornyiTamás, Gyulában lakott, igen híres vitéz s nagy főember volt. Első halálos kopjatörése, bajt-viadalja, akkor Aradban lakott Deli Húszain, híres törökkel, tizennyolc esztendős korában szerencsésen volt; azután is sok jeles dolgai. Onnan hívattatott bé Erdélyben lugasi és karánsebesi bánságra, adván melléje az pusztakamarási, magyargáldi, akkori időben szép jószágokat néhány falubéliekkel. Az anyámnak anyja voltToldi Petronella, Istvánnal egy volt, kiből való az híresToldi família, kik közül való volt amaz nagyerejű híres vitéz Toldi Miklós." 1 Egy régi magyar hősi ének a ponyván. = Irodalomtörténet, 1952, 58-68. és ToronyiTamás. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1965, 597-598. 2 Kemény János önéletírása 1657-1658. Kiad. V

indisch Éva. Bp., 1986, 11.