Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Történetek, krónikák, legendák
mélyen sértő - becsmérlés kedvetlenítette el, melynek hónapokon át ki volt téve. Az ellene folyó féktelen korteskedésnek nem is a legsúlyosabb módja volt a ráfogás - például, hogy a jobbágyságot akarja visszaállítani. „Talán robotolni akarsz, mint '48 előtt apád?" - förmedtek rá arra, akiben „Friczit" sejtettek. Az ilyen és hasonló vádak úgy elkeserítették, hogy ő, aki illusztris rokona, báró \Xenckheim Béla példájára, szívvel-lélekkel be akart kapcsolódni Békés vármegye és különösen Gyula város közéletébe, sőt Gyulán ügyvédi irodát is akart e célból nyitni, teljesen visszavonult a közszereplés elől, és csupán mint született főrend a főrendiház jegyzői tisztét fogadta el, ami tehetségét és jogos ambícióját természetesen nem elégítette ki. De nem ő lett a vesztes, hanem Gyula városa, melyre az 1869. évi választás végzetes hatású lőn, amit ma is és sokáig, talán örökké fog sínyleni. Nyílt titok volt, hogy nősülése esetén ő lesz vétel útján a gyulai várkastély ura, amelynek megszerzése aNKènckheim grófi család valamelyik férfitagjának volt a privilégiuma. ^Cènckheim Frigyes, ha akkor megválasztják, Gyulára költözik, és a Gyula iránt nagy rokonszenvvel viselkedő fennkölt szellemű hitvesének, gróf "Wènckheim Krisztinának eszébe se jutott volna a kígyósi pusztán felépíteni az új kastélyt. így a gyulai várkastély évtizedeken át üresen, elhagyatottan állott, úgy társadalmi, mint anyagi szempontból, a város kiszámíthatatlan kárára. Az 1869-es választás más szempontból is megbosszulta magát. Ennek következménye lőn, hogy a nagy terjedelmű gerlai, pósteleki és vészei uradalmak rövidesen elszakadtak Gyulától, előbb azon a címen, hogy önálló községet alkotnak, de néhány év múlva Doboz községbe olvadva; ezzel érzékenyen megcsappant a községi adó alapjául szolgáló gyulai államadó, ami azóta százezrekre rúgó anyagi veszteséget okozott és fog mindig okozni Gyula városának. Ezt is elkerültük volna. De nem lehet felsorolni mindama mellőzéseket, hátrányokat és egyéb károkat, amiket ez a választás maga után vont; csak az a nemzedék tudja ezt a maga valóságában átérezni, átszenvedni, melyhez e sorok írója is tartozik, amely nemzedék lépten-nyomon kénytelen volt tapasztalni s megállapítani, mikor a csapások esőstől sújtották a várost - hogy hajh!, ha az 1869-es választás másként ütött volna ki, s^Xenckheim Frigyes lett volna Gyula város képviselője! Visszaemlékezés az 1878. évi Wenckheim-Krivácsy képviselő-választásra Ez a legkedélyesebb, legmulatságosabb választás, aminőhöz hasonló nemcsak Gyulán, hanem Nagy-Magyarországon sem volt soha. A Deák Ferenc és Tisza Kálmán vezérlete alatt álló Jobb- és Balpárt tudvalevőleg 1875-ben fúzióra lépett, aminek következményéül alakult a Szabadelvű Párt, amely báró Vvénckheim Béla, majd egy esztendő múlva, ^(ènckheim Bélának, Őfelsége személye körüli miniszterséget vállalása folytán Tisza Kál-