Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
A Békés szerkesztője
ábrándítja ki az emberiséget, amelynek be kell látnia, hogy a boldogság nem az uraságban keresendő, és hogy az uraság nem oly irigylésre méltó dolog. Ebből a csalódásból ki kell józanodnia a tömegnek, alább kell szállni az uraság értékének, és rá kell jönnie, az emberiségnek arra a tapasztalásra, hogy az elégedetlenség és boldogtalanság általános minden téren, valamint hogy minden tér nyújt alkalmat arra, hogy a boldogság és megelégedés, a lehetőségig elérhető legyen. És ez a tapasztalás ki fogja venni a szocializmus egyik fogát, az irigységet, a tudás pedig ki fogja venni a másikat, amelyik nem kisebb veszedelem. Mert minél általánosabb a tudás, annál szűkebb körre lesz szorítva a tudatlanság kizsákmányolása. Minél általánosabbá lesz a tudás, annál tisztább látásra nyílik az emberiség szeme, s azokat a jövedelmi forrásokat, melyeket ma csak a kisebbség ismer és élvez, meg fogják ismerni százszor, ezerszer annyin, aminek akkor nem lehet ily elvontnak, egyesek által kizsákmányoltnak maradniuk. Amint a tudás terjed, több darabra kell vágni minden darab kenyeret, és annál több darabra minél nagyobb, mert mindenki követelni fog belőle magának, s egyszer csak azt veszi észre a világ, hogy nem az emberiséget kormányozzák, hanem az emberiség kormányoz. És a társadalmi átalakulásoknak ezen új nyomait máris látni lehet, éspedig a címkórság vízözönében. Aki ezelőtt tekintetes úr volt, már feljebb igyekszik, mert nyakig ér már az áradat, az emberiség megtekintetesedése, és ez így lesz minden címmel. Emelkedik már a nagyságos, a méltóságos özön is. Egyremásra láthatni, hogy mászik a társadalom mind magasabbra, hogy a vízözönből kiemelkedjék, aki teheti. De az égig csak nem mehet. Hát csak hadd általánosodjék a tudás, hadd legyen képes a helyzetet fölismerni és kihasználni nem minél kevesebb, hanem minél több ember; legyen a demokrácia útegyengetője az ész, és így fejlődjék a társadalom nyomról nyomra, békés úton oda, ahova a szocializmus és anarchizmus az erőszak útján akarná vinni. A tudás nem erőszakoskodik, hanem ésszel győz, csak a tudatlanság folyamodik az erőszak fegyveréhez, mert keze ügyében nincsen más - hát kezébe kell adni a tudást! (Békés, 1900. okt. 7.J 1 Embervadászat Egy budapesti kabarétulajdonost 200 korona pénzbírságra ítélt legutóbb a rendőrség azért, mert közéletünk egynéhány szereplő egyéniségét a kabaré színpadján nap nap után úgy mutatott be, mint közéleti svindlereket. Az eset igazán kihívhatja csodálkozásunkat. Azon tudniillik egy parányit sem csodálkozhatunk, hogy az illető kabarétulajdonos a brettli művészet palástjába burkoltan nap nap után legazemberez egy-egy csomó embert, aki egész