Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

A Békés szerkesztője

Itt van elsősorban a cukorgyár ügye, mellyel a közelmúltban, több ízben és behatóan foglalkoztunk lapunk hasábjain. 2 Ha jól vagyunk értesülve, akkor a cukorgyár ügyében e napokban történik elhatározó, esetleg döntő lépés az ér­dekeltség körében. Nevezetesen: most határozzák el, hogy a cukorgyár, egyál­talában és ha igen, hol létesül. A döntés irányát ez idő szerint többé nem befo­lyásolhatjuk, csupán tudomásul vehetjük. Ha az érdekeltség, amint azt tőle remélhetjük és elvárhatjuk, saját reális érdeke kielégítésének álláspontjára he­lyezkednék, az esetben nem lehetne legkisebb kételyünk sem, hogy a cukorgyár Gyulán épülend, az általunk proponált helyen, mint oly központon, amely Bi­har, Békés és Arad megye cukorrépa-termelő és cukorrépa-termelésre alkalmas nagy- és középbirtokainak legalkalmasabb és legmegközelíthetőbb központja. A gyulai cukorgyár, ha létesül, bizonyára jelentékeny tényező lenne az intenzív gazdálkodás ígéretföldje felé. Jelentékeny, de nem az egyedüli lépés, hanem olyan, melyet egy második, nem kisebb horderejű lépésnek kellene kö­vetnie. Valamint a cukorgyár ügyét, úgy ezt a második érdeket is a remetei par­cellázás - mint amelynél hasznosabb és üdvösebb dolog évtizedek óta nem tör­tént Gyula városa közgazdasági krónikájában - veti felszínre, ez pedig a remetei parcellák öntözésének kérdése. Ezzel a dologgal is több ízben foglalkoztunk, ha nem is a kellő sikerrel, de nem is egészen sikertelenül. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis még az 1907. évi állami költségvetésbe 10 000 koronát vett fel a remetei parcellázás alkalmával a zöldségtermesztő telep céljára kihasított harminc holdnyi terület öntözésére. Az aradi Kultúrmérnöki Hivatal, a miniszter utasítása folytán meg­kezdte az előmunkálatokat, úgy eme harminc holdnyi, valamint tudomásunk szerint az árendási részen fekvő összes parcellák öntözési tervére vonatkozólag. Nem tudjuk, hogy a részletes terv kidolgozása minő stádiumban van, hogy vajon a dolog nem stagnál-e, de azt tudjuk, hogy amennyiben így volna, Gyula városának minden követ meg kell mozgatnia, hogy a részletes terv mielőbb elkészüljön, és az öntözés, amelynek összes feltételei adva vannak, sürgősen megvalósuljon. Mint azt már kifejtettük, az öntözésnek fő feltétele, hogy a Fekete-Körös vize a folyó eredetétől kezdve a szanazugi torkolatig ezideig nincs még sehol öntözésre lekötve. Ezt a kedvező helyzetet, amely esetleg rövid idő alatt hátrá­nyára megváltozhat, Gyula városának kiváló érdeke megragadni s felhasználni. A remetei parcellák öntözése kizárólag azon múlik ugyanis, hogy a remetei híd fölött megfelelő zsilip építtessék annyi víztömeg biztosítására, mennyi az öntö­zésre szükséges. A Földművelésügyi Minisztérium, amely mint fennebb előre bocsátottuk, tízezer korona folyósítása mellett, éspedig akkor, amidőn a reme­tei parcellázásról, mint amelyről meg volt győződve, hogy teljesen altruisztikus alapon, mintaszerűleg hajtatott végre, tudomást vett, felkérés nélkül, spontán 2 A közölt cikk megjelenését megelőzően és azt követően erőteljes lobbizás folyt egy Bihar vagy Békés megyében felállítandó cukorgyár érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents