Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Nevezetes látogatók
hanem az alakítandó színészetet pártoló egyesület fogja a helyi engedélyt adni a színkörre pályázó igazgatóknak, és hogy ezen tíz esztendő alatt az aréna bérfizetés nélkül adandó minden társulatnak. 5 ,. Leírhatatlan az az öröm, amit a különben szintén örömtől ragyogó Bezerédj szavai bennünk keltettek. Ennyit - ami mindent jelentett - nem mertünk remélni. A kételkedő Krecsányi valósággal megbűvölve hallgatta Bezerédjt, aki igazán olyan megértő embernek bizonyult, mint senki más - se előtte, se utána - a színiügyeket intéző minisztériumi tisztviselők közül. A magyar színészet megérdemelt kegyelettel őrizheti szép emlékét! Mert az emlékirat és ez az audiencia nemcsak a gyulai Erkel Ferenc Színkör létesítését hozta meg, hanem és ezt joggal állapíthatom meg - korszakalkotó jelentőségűvé vált egész NagyMagyarország vidéki színészetére. A gyulai precedensen elindulólag ugyanis harmincon felüli városban épültek azután arénák állami segéllyel. Hogy többet ne említsek: Baján, Veszprémben, Orosházán, Kaposvárott, Makón, Szentesen. A belügyminiszter azoknak a városoknak is, ahol téli kőszínházat terveztek, maga hívta fel figyelmét a gyulai arénára. S az ország minden részéből esztendőkön át jöttek deputációk Gyulára a színkör megtekintésére. Az aréna tervei pedig állandóan vándorúton voltak. A téli színházak létesítését célzó tervek mindenütt visszaszorultak. Hogy a vidéki magyar színészet 1901-től 1914-ig, a világháború kitöréséig fellendült, abban döntő része volt annak, hogy a gyulai mintájára megfelelő arénák épültek, s megkönnyítették a társulatok egzisztenciájának javítását. A Belügyminisztériumból lejőve a mindig pesszimizmusra hajló Krecsányi ugyan azt mondotta, hogy Bezerédj szavai után is csak akkor hiszi el az államsegélyt, ha az írásban is meglesz. De mégsem küldte el díszletmesterét Gyulára a deszkaalkotmány összeeszkábálására, hanem várakozó álláspontra helyezkedett. Nem soká kellett várnia. Az ügy az első minisztertanácson szerencsésen keresztülment, és rá néhány napra írásban megvalósult Bezerédj ígérete. Az Erkel Ferenc Színkör - a város halhatatlan emlékű nagy fia, a magyar opera megalkotója s eddig utolérhetetlen mestere tiszteletére neveztük így el - június végén teljesen elkészült. Gyula városa a maga költségén készíttette el benne a villanyvilágítást, és vállalta a város ingyen a színkör világítását is. Hanem azt kikötöttem, hogy a színpadot, a zsinórpadlást, a mi költségünkön bár, de Krecsányinak magának kell megcsináltatnia. Ha jó lesz a színpad, az ő érdeme, ha nem lesz jó, akkor az ő bűne, s nem fog sem ő, sem igazgató utódai vádaskodhatni, mint rendesen szoktak, hogy nem színházi szakember készíttette a színpadot és ami a legfontosabb, a zsinórpadlást. Czigler díszletmester az aré; na építési ideje alatt, ami csak hat hetet vett igénybe, állandóan Gyulán volt. O vezette a műszaki munkát. Gróh vállalkozóval együttesen csináltak is olyan arénát, amely, ha nem is külső díszét, hanem nagyságát, célszerűségét, használhatóságát illetőleg ma is páratlan az egész országban. Ennek bizonyítására csak 5 A színkör a Kóhn Dávid tervezetében szereplő összegeknél magasabb áron - 27 057 koronáért -, de a leírt módon épült fel.
