Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Nevezetes látogatók
Gyulai Pál Gyulán A halhatatlan emlékű Erkel Ferenc, a magyar opera klasszikus megalkotója, egyben utolérhetetlen mestere mellett, Gyula városának Pálffy Albert magyar író a legjelesebb szülötte. Pálffy Albert 1 nem volt ugyan Homér, aki fölött hét város versengett a dicsőségért, hogy melyiknek a falai közt született és ezt nem csupán képletesen mondom, mert hiszen Pálffy Albert születési helye is egy ideig kétes volt, amíg az Gyulára nézve kedvezően el nem döntetett -, de anélkül, hogy magasabb talapzatra akarnám állítani, mint amely őt megilleti, hitem és meggyőződésem, hogy ha ugyanaz az egyéniség, ha ugyanaz a tehetség és főleg, ha ugyanolyan fontos tényező lett volna a nagy forradalom alatt Franciaországban, mint aminő egyéniség, tehetség és tényező volt ez a márciusi ifjú, a híres „tízek" egyike, a Marczius tizenötödikének, a magyar szabadságharc napilapjának szerkesztője, Nagy-Magyarország múltjának és jövőjének legnagyobb, legdicsőbb és legfényesebb korszakában, a francia nemzet kegyelete bizonyára a fővárosban felállított szoborral hálálja meg érdemeit, és a Pantheon tiszteletében részesíti. A magyar nemzetre bizonyára könnyelműség és igazságtalanság volna ráfogni, hogy nem volna érzéke a kiválóság iránt, hogy hálátlan volna nagyjaival szemben, különösen azok halála után. Csakhogy hányszor történt meg és hányszor ismétlődik - mégpedig a közélet minden ágában -, hogy a középszerűség mértékét alig elért egyének életükben, halálukban az elismerés sokkal nagyobb fokában részesülnek, mint olyanok, akik őket tehetségben, kiválóságban és igaz érdemekben messze felülmúlják. Az elfogulatlan kortársak, ismeretségük és tapasztalataik körében - úgy az egyik, mint a másik irányban bizonyára számos példára tudnak visszaemlékezni. A közkedveltség, a népszerűség pedig éppen kevés esetben van okozati összefüggésben a közszereplő belértékével, és még ritkább esetben következménye s eredménye az illető egyén kiválóságának. Egy szellemes francia mondás szerint a közkedveltséget, a népszerűséget nem unalmas erényeivel, hanem szeretetreméltó hibáival szerzi meg az ember. Pálffy Albertnek pedig nem voltak szeretetreméltó hibái, tehát nem is szerzett magának közkedveltséget, népszerűséget. Az igaz, hogy ezekre nem is pályázott. Pálffy Albertről, aki hatott, alkotott, gyarapított, alig vettek tudomást életében, és egyszerűen napirendre tértek halála fölött. - Nincs mit tagadni, napirendre tértek fölötte szülővárosában, Gyulán is, aminek - ha nem is mentsége - de magyarázata az, hogy Pálffyt, aki már gyermekkorában elszármazott innen, igen kevesen ismerték Gyulán, ahova pedig, ha rövid időre is, olykorolykor eljött volt. Eme kevesek közé tartozom én is, a ma még élők között az egyetlen gyulai ember, aki Pálffyt ismerte, aki Gyulán léte alatt mindig beszélt vele. Mindig rokonánál, néhai özvegy Nyéky Alajosné úrnőnél szállt meg, abban a Munkácsy Mihály utcai házban, amely ház most nekem szerény hajlé1 Pálffy Albert 1820-1897.
