Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Nevezetes látogatók
gyönyörű költeményben örökítette meg, maga is megjelent Gyulán, és a vármegye színeit viselő, és a közgyűlési termet máig is ékesítő, általa készített remek bársony-selyem zászlót ajándékozott a vármegyének. Hogy Békés vármegye ilyen radikálisra változott, abban oroszlánrésze volt báró Wènckheim Bélának, aki később Károlyi után Békés vármegye főispánja, majd a kiegyezés után belügyminiszter, s akkor 1837-ben pedig már Békés vármegye másodalispánja volt. Wénckheim Béla kezdeményezésére hívták össze május 17-re Gyulára a vármegye közgyűlését. Ez volt a múlt század első felének legszenzációsabb közgyűlése. Aczél Antal adminisztrátor el se mert rá jönni, és helyette az első alispán elnökölt és vezette a tanácskozást, amelyen a vármegye szó szerint közölt közgyűlési protokolluma szerint megjelentek: nemes és vitézlő Nóvák Antal rendszerinti alispán előülése alatt báróWénckheim Béla másodalispán, idősb gróf Esterházy Mihály, Leopold jeles rend lovagja, Vidovich György kir. tanácsos és udvarnok, Stachó János, Csepcsányi Tamás, Lehócky Lajos és Omazta Zsigmond rendszerinti, Szombathelyi Antal, Beliczey József, Fejes József nagyváradi kanonok és gyulai plébános, Bessenyey Károly, gróf Festetich Károly Albert, Nóvák Ferenc, Szeghő József, Németh Antal, Gedeon Gábor, Paulovicz Gábor,Tbrmássy Lajos főorvos, Bodoky Mihály földmérő, Farkas Gábor, Kiss Antal mindnyájan táblabírák, Kiss János főjegyző, Karassiay István másodaljegyző, gróf Almásy Dénes, Kalmár Mihály, Ambrus Lajos tiszteletbeli aljegyzők, Virágos Sándor, Omazta Lajos másodadószedők, Vidovich Ferenc és Simay Kajetan főszolgabírák, Kállay Ignác, Boczkó Károly alszolgabírák, Lengyel Márton főügyész, Stummer Imre alügyész, Koricsánszky István, ifjabb Farkas Gábor tiszteletbeli alügyészek, Bogyó Nepomuk számvevő, Tomcsányi József, Kiss Péter, Jugovics József, Papp József rendszerinti esküdtek, Kalló József csendbiztos, Hahóty László inspektor, Birizdó András élettárházi biztos, több uradalmi ügyviselők és számos megyei nemesség, akiknek nevét a jegyzőkönyv - sajnálatomra - nem említi. 2 A közgyűlésen báró Wènckheim Béla óriási hatást keltő, fulmináns szónoklattal terjesztette elő a tiltakozást, amelyet támogatott Szombathelyi Antal (1848-ban a vármegye híres alispánja), gróf Almásy Dénes, köztiszteletben álló hasonnevű grófunk nagybátyja, majdTormássy Lajos orvos, aki elfogott János fia és a maga nevében is tiltakozott a törvénytelen elfogatások ellen. A tanácskozás órákig tartott és senki se mert felszólalni Wénckheim Béla alispán indítványa ellen, amely azután - ha nem is egyhangúlag, mert akadtak olyanok is, akik ellene szavaztak - óriási többséggel emeltetett határozattá. A törvényhatóságok erélyes tiltakozásának, igaz, hogy csak két esztendő múltával, megvolt a hatása. Amikor a kormány 1839-ben összehívta Pozsonyba az országgyűlést, kénytelen volt a fogoly hazafiakat amnesztia révén szabadon bocsátani. A fiatal Lovassy László megtörve, elhomályosult elmével jött ki a spielenbergi várból, Wesselényi Miklós báró megvakulva hagyta el a börtönét. Kossuthot a fogság nem törte ugyan meg, de legyöngítette, úgyhogy üdülés 2 BML IV A. 1. Békés vármegye nemesi közgyűlésének 1837. évi jegyzőkönyve, a/68. Kóhn nem szó szerint közölte a máj. 17-én kezdődött közgyűlés résztvevőinek névsorát.
