Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

fogja örök álmát aludni. Hálás kegyeletünk őrzi, s őrizni fogja mindig halhatatlan szép emlékét! A megdicsőült Ferenc József és Erzsébet királynő koronázásának 25. évfordulója megünneplésére boldogult Víenckheim Krisztina grófnő, városunk feledhetetlen földi patrónája, vallásos és honleányi érzületéből tudvalevőleg 50 000 forintot helyezett el a váradi káptalannál egy Gyulán létesítendő római katolikus gimnázium alapjául, azzal a feltétellel, hogy a gimnáziumban Jézus társasági atyák legyenek a tanárok, és csak azok láthassák el az oktatást. 1892-ben 50 000 forint óriási összeg, mondhatni fejedelmi alapítvány volt, amely azonban természetesen nem volt elegendő egy gimnázium létesítésére, mire pedig régi idők óta égető nagy szükség volt Gyula városában, megyei székhely jellegénél és így nagyszámú értelmiségénél fogva is. A gyulai fiúk nemzedékek hosszú során át a szülők súlyos anyagi megterhelésével, fővárosi s vidéki középiskolákban voltak kénytelenek tanulni, s bizony-bizony az ide helyezett idegen tisztviselők mindnyájan kelletlenül jöttek csak Gyulára, s igyekeztek innen szabadulni. A nemes grófnő Gyula város iránti áldozatkész szeretetéről tanúskodó alapítványa leírhatatlan örömöt keltett a város közönségében. Bizottság alakult a gimnáziumi eszme megvalósítására. A bizottság elnöke Istenben boldogult Göndöcs Benedek apátlelkész és Terényi Lajos akkori országgyűlési képviselő lett, jegyző, egyben ügyvezető titkár, mint aki a székhely egyedüli lapjában, a Békésben csaknem minden számban propagálta a városunkra életszükségletet képező ügyet, e sorok írója lőn.

2 Azóta negyvenöt esztendő telt el. Az illusztris elnökök és a gimnázium létesítésére alakult összes bizottság tagjai elhaltak. Már csak dr. Zöldy János él közülük, és rajta kívül immár magam vagyok élő ember, aki az előkészítés történetének letéteményese vagyok, mint aki annak akcióiban tekintélyes részt vettem. Megállapíthatom, hogy a gimnázium létesülésének hat esztendőt meghaladó időn keresztül nagy, csaknem leküzdhetetlen nehézségei, akadályai voltak. Ezek közé tartozott a grófné kikötése, hogy a gimnáziumban csak Jézus társasági atyák taníthatnak. Ehhez a kikötéshez szívósan ragaszkodott, és meg kell adni, nemcsak ragaszkodott, hanem mindent el is követett, hogy ez a kikötése, meg is valósuljon. Amikor a gimnáziumi bizottság ebbeli kísérlete Kalocsán meghiúsult, a grófnő Bécsben a JézusTársaság provinciálisánál, és miután ott sem sikerült, direkt Rómában járt el magánál a Jézus társasági generálisnál, szintén sikertelenül. Pedig hitbuzgalmából kifolyólag azt a kötelezettséget is vállalta, hogy saját költségén épít Gyulán a rendnek templomot és rendházat is. Hasztalan. A jezsuita rend nem rendelkezett elég tanárral, hogy a gyulai gimnáziumot vállalhassa. De különben is a rendnek egyházi politikája akkor az volt, hogy a déli vidéken, nevezetesen Boszniában terjeszkedjék. A grófnőt eredménytelen kísérletei nagyon elkedvetlenítették. Férje, boldogult "Wénckheim 2 A gyulai gimnázium alapításáról bővebben: A Karácsonyi János Katolikus Gimnázium jubileumi évkönyve 1903-2003. Összeáll.: Merényi-Metzger Gábor, Petróczki Zoltán. Gyula, 2003. 32-46. p.