Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

Pótolhatatlan súlyos veszteség a Békésre, melynek - mint a vármegyében megjelenő első lapnak - megalapítója, közel három évtizeden keresztül kiadótulajdonosa és lustrumokon át szerkesztője volt. Minő volt e minőségben kifejtett munkássága? Arról ékesen tanúskodnak a Békés évfolyamai, a közjó érdekében írótollal is kifejtett eszméi, melyeknek megvalósításán azután szóval, tettel is buzgólkodott. És akit majdnem gyermekkorom óta vezéremnek vallottam, évtizedeken át munkatársa, fennkölt szellemének, puritán becsületességének és páratlan önzetlenségének állandó s közvetlen ösmerője s éppen azért legnagyobb tisztelője voltam, méltán elmondhatom elhunytával: „multis ille bonis flebilis occidit, nulli flebilior quam mihi". Isten adjon szeretteinek erőt a fájdalmas csapás elviselésére, az ő drága hamvainak a föld ölében pedig örök nyugodalmat! (Békés, 1896. ápr. 12.) Göndöcs Benedek

1 Halála után negyven esztendővel avatták fel mellszobrát az általa létesített és nevét viselő népkertben a pavilon előtt. Ama igen kevesek közé tartozom, sőt immár az egyedüli vagyok, aki - bár szerény pozícióban - vele egyidejűleg kezdtem meg Gyulán közszereplésemet. Publicistaként minden szándékának, cselekményének ismerője, tanúja, hirdetője és szerény hatáskörömben közreműködője is voltam. Nagyon kritikus időben, 1873 nyarán foglalta el - 49 éves korában Gyulán plébánosi állását. A kolera rémesen dühöngött az Alföldön s Gyulán is, a járvány a cura pastoralis terén beiktatása után nyomban nagy feladatokat tűzött az új lelkészre, melyeknek ő, mondanom sem kell, teljes mértékben megfelelt. Mint lelkész egyházi téren is nagyon sokat alkotott. Élesztette a vallásosságot, a nevelésügyet, szaporította a római katolikus iskolákat. "Tevékeny része volt a jó emlékű Dobay János polgármester kezdeményezésére létesült polgári fiúiskola felállításában; ugyancsak az ő lelkészsége alatt épült fel a hitközség bérháza is, mely amellett, hogy gyarapította s gyarapítja az egyház bevételét, az addig erősen elhanyagolt legelőkelőbb terünk csinosodását is szolgálja. 1873. július l-jén alakult meg a rendezett tanács. Ez időtől kezdődik a csaknem faluból várossá fejlődött Gyula reneszánsza. Akkor sajátították ki s építették ki a népkerttől a vasútállomásig vezető utat. Vasútvonalunk ugyan már 1871-ben forgalomban volt, de három esztendőn át csak kis zugutcákon lehetett az állomásig, s az állomástól a város belsejéig jutni. 1873 után kezdő1 Göndöcs Benedek új életrajza és a tevékenységére vonatkozó dokumentumok: Göndöcs Benedek munkássága. Összeáll. Jároli József. Gyula, 1998. 217 p. A kötetben közölt életrajz szerzője Czeglédi Imre.