Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Arcélek a múltból
s újra megkapta a mandátumot. De három év múlva nem vállalkozott többé képviselőségre, s egészen visszavonult a magánéletbe. Mindenki tudta róla, hogy nem azonosítja magát a kormány politikájával, de István bátyja főispánsága következtében gyöngédségből nem óhajtott kifejezetten ellenzékieskedni, noha meggyőződését nem titkolta, és a Tisza Kálmán tízéves miniszterelnöksége alkalmából a vármegye közgyűlése elé terjesztett bizalmi indítványt nem szavazta meg. Tetőtől talpig disztingvált, előkelő s korrekt úriember volt, akinek jelleméhez a legkisebb árny sem tapadt. Zavartalan, boldog házasságban élt fennkölt szellemű nejével, Wèinczirl Máriával, akit elégikusan poétikus körülmények között vett házastársul. \>fèinczirl ugyanis az abszolút rendszer alatt mint törvényszéki elnök működött Gyulán, valamennyi hivataltársával együtt társadalmi bojkottól sújtva, pedig igen jóindulatú, tehetséges és kitűnő bírónak volt ismeretes. Amikor váratlanul meghalt, árván maradt gyönyörű leánya egyedül állott, elhagyatva apja koporsója mellett, mint maga az élő fájdalom. Beliczey Rezsőt viselkedése annyira meghatotta, hogy hódolatteljes tisztelettel közeledett hozzá, megkérte őt s hitvesévé tevé. Ezt a történetet egy jeles írónk különben annak idején, igen szép elbeszélésben írta meg. Beliczey Rezső alakította különben meg a Békésmegyei 1848/49-i Honvédegyletet, amelynek kezdettől haláláig ügybuzgó elnöke is volt. De nemcsak ügybuzgó, hanem önzetlen, áldozatkész elnöke is, aki honvédtiszti minőségben élvezett nyugdíját elszegényedett honvédtársai között osztotta szét, emellett még sokat áldozva rájuk saját vagyonából s jövedelméből is. Igazi, mély részvét kísérte sírjába s kegyelettel őrzik szép emlékét! (Hatvan év múltán i. m. 291-297. p.) Kéry Gyula Békés vármegye főispánja 1 Az 1867-es kiegyezést követő korszakban kevés ember volt, akinek nevéhez, egyéniségéhez olyan élénk, változatos és jelentőségteljes közélet fűződnék, mint Kéry Gyuláéhoz, aki Békés vármegye tragikus sorsú főispánja volt. Amikor a Szapáry-kormány Terényi Lajos felmentésekor Reiszig Edét nevezte ki Békés vármegye főispánjának, akkor helyezték Kéry Gyulát Székelyudvarhelyről, ahol éveken át ugyanilyen minőségben működött, Gyulára főispáni titkárnak. Ilyen állás addig nem volt Békés vármegyében rendszeresítve egyik főispán alatt sem, úgyhogy ő volt az első főispáni titkár, aki ilyen minőségben Gyulán működött. Reiszig nem sokáig tevékenykedett a vármegyében, aminek oka egyrészt 1 Kéry Gyula friss kutatáson alapuló legutolsó életrajza 2002-ben jelent meg: Héjjá Julianna Erika: Békés varmegye archontológiáj a i. m. 121-123. p.
