Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
azokkal a gazdasági, társadalmi és politikai célokkal, amelyek 1848-ban megfogalmazódtak, tágabb értelemben azonosulást jelentett a magyarsággal. Kóhn Dávid írásai világosan mutatják, hogy számára 1848 a legkiemelkedőbb történeti esemény, a magyar történelem legnagyobb alakjai pedig Kossuth, Petőfi, Jókai és a forradalom helyi vezetői, \Xenckheim Béla, Szakái Lajos,Terényi Lajos. Jellemző, hogy a vári hitközségről szólva a városba költözés engedélyezését is a forradalom évéhez köti 1840 helyett. 1848 az emancipáció és az asszimiláció első számú szimbóluma lett. A gyulai üzlet megnyitásával közel egy időben Kóhn Hermann feleségül vette \)(èisz Katalint. 1856-ban született meg első gyermekük, Dávid. Az elsőszülött fiút még hat testvér követte, a gyermekek közül csak egy kisfiú neve mellett találjuk a „meghalt" bejegyzést az anyakönyvben. A hetedik gyermek születése utánVíeisz Katalin meghalt; Kóhn Hermann csakhamar újra megnősült. Második felesége az 1845-ben született Altmann Julianna lett. Ebből a házasságból ugyancsak hét gyermek született, közülük öten érték meg a felnőttkort. 13 Kóhn Hermann bizakodva tekinthetett a jövő elé, s volt bátorsága szakítani a korábbi tradícióval: elsőszülött fiát nem a maga mesterségére, nem is az ipar valamelyik ágára taníttatta, hanem gimnáziumba íratta. Kóhn Dávid volt az első Gyulán született izraelita felekezetű fiú, aki beült a gimnázium padjába. 14 1866-ban, tízévesen a békési református gimnáziumba iratkozott be. A békési gimnázium ebben az időben hat osztállyal és reálgimnáziumi iránnyal működött. A reformációig nyúló hagyományokra visszatekintő, ám hat osztályos gimnáziumként még nagyon újnak számító békési iskola diákjainak nagy többsége Békésről és a környékbeli településekről került ki. A diákok zöme református volt; abban a 20 fős osztályban, ahol Kóhn Dávid megkezdte tanulmányait, 13-an tartoztak a gimnáziumot fenntartó felekezethez. Háromhárom katolikus és izraelita, valamint egy ortodox gyermek tartozott még a tanulmányaikat az 1866/67-es tanévben megkezdő diákok közé. A Gyuláról másodmagával érkező Kóhn Dávid nem került idegen közegbe: a fiúk többsége földmíves és iparos családból származott, mindössze két-két ügyvéd és gyógyszerész gyerek képviselte az értelmiséget. 15 Az első két esztendőt végezte Kóhn Dávid a protestáns tradíciókat és a 48-as hagyományokat erősen ápoló békési gimnáziumban, majd átment Szarvasra. A szarvasi evangélikus gimnáziumban 13 BML V 172. Gyula város tanácsának ir. 272. köt. Népszámlálási jkv. 1880.; IV 426. Gyulai izr. anyakönyvek kivonatai és másolatai 1864-1895. 14 Békésmegyei Fejek. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, [1929.] 44. p. Kóhn Hermann gyermekeinek pályaválasztása pontosan mutatja, hogy milyen széles tér nyílt meg a zsidóság előtt. A második fiú, József bádogos lett, a harmadik, Mór viszont már jogot végzett, ő is Gyulán telepedett le. A fiatalabbak között is találni iparost is, tanult embert is. A Kóhn Dávidnál 22 évvel fiatalabb Lajos számára már sikeres bátyja adta a mintát. Hozzá hasonlóan adótiszt lett, s fiatalon megpróbálkozott az írással. „Calefactor" álnéven a nagyváradi és aradi lapok kedvelt tárcaírója lett. ígéretes pályáját húsz éves korában tüdőbetegség miatti korai halála törte ketté. (Kóhn Lajos. Békés, 1898. okt. 2.) A család leánygyermekei iparosokhoz, kisebb - pl. ármentesítési társulati - tisztviselőkhöz mentek férjhez 15 BML VIII. 51. A Békési Református Főgimnázium ir. 12. köt. Osztályzati névkönyv az 1861-1873/74. tanévre.
